Letöltés egy fájlban [28.4 MB - PDF] - EPA - Országos Széchényi ...

Közlemények 347
kodik. Az 1840-es években készült nyomtatványok újabb, korszerű betűkészlet beszerzésére
mutatnak.
GRÜN Orbán és GRÜN János műhelye, mint az ország kisebb vidéki nyomdáinak
zöme, elsősorban közigazgatási nyomtatványok készítésével foglalkozott, bevételük nagyobb
részét abból nyerték. Ezt tanúsítja a szegedi nyomda 1834-ben készült munkáiról összeállított,
egykorú kimutatás is. 37 Adóösszeírásokhoz szükséges, előnyomott fejrovatokkal
ellátott űrlapokat, a különféle nyilvántartásokhoz, szerződésekhez stb. szükséges
nyomtatványokat Szeged városán — mint leggyakoribb üzletfélen —, Csanád és Csongrád
megyéken kívül, 1834-ben az alábbi városok és községek rendeltek: Dorozsma, Vásárhely,
Szentes, Makó, Félegyháza, Halas, Majsa, Horgos, Nagybecskerek, Óbesenyő,
Tiszaszentmiklós, Szabadka, Rácz-Csanád, Magyarkanizsa, Kikinda, Mokrin, Valkány
és Csóka. A helynevek csak nagyjából érzékeltetik a nyomda vonzáskörének határait.
Van adatunk Békés megyéből származó megrendelésre is. 38 Szeged városa jegyzőkönyveiben
1802-től 1810-ig összesen 14, 1811 — 1820 között 15 városi megrendelésről lehet határozatot
találni, az első 9 évben kb. 1500, az 1811 —1820 közötti 10 esztendőben pedig
kb. 2600 forint értékben. Csanád megye 1809 végéig 5 esetben, mindössze 232 forint
értékben kereste föl megrendeléseivel a nyomdát, 39 később jóidéig mellőzte. Az igazgatási,
nyilvántartási célú nyomtatványokból elég sok készült 1834-ben is a környékbeli uradalmi
tiszttartóságok számára. (Csanádi püspöki uradalom, Károlyi uradalom, a horgosi
Kárász birtok, mezőhegyesi ménesbirtok.) A helybeli katonai parancsnokság is gyakran
rendelt nyomtatványokat, az egyházi hatóságok, egyházközségek szintén. (Sematizmusokat,
imakönyveket, énekeskönyveket stb.) Eléggé sok, viszonylag kis példányszámú
(150 — 300) tankönyv is kikerült a Grün nyomdából.
GRÜN Orbán 1804-től kezdve évente kiadta és maga terjesztette a szegedi kalendáriumot,
amely NÓVÁK László szerint 40 idővel elérte a negyven-ötvenezres példányszámot
is, s nyilván jelentős bevételi forrás volt. 1834-ben mintegy 30 féle, vásári árusításra
szánt ponyva készült Szegeden, általában 150 — 300 példányban egyszerre. Előfordult,
hogy ugyanaz egy éven belül háromszor is. (Pl. Fölkelt magyar nemesek.) Ismeretes, hogy
VEDRES István, DUGONICS András és más szegedi jelesek munkáit is kinyomtatta a
Grün nyomda. Természetes azonban, hogy kifejezettebb kiadói profilról, tudatosságról —
mint az e korabeli hazai nyomdák túlnyomó részénél — a Grün cég esetében sem beszélhetünk.
Azt nyomatták ki és azt árusították, amire a cenzor engedélyt adott, amire kereslet
mutatkozott, s nem utolsósorban azt, amit megrendeltek náluk.
GRÜN János 1848 —49-ben teljes mértékben a forradalom és a szabadságharc
szolgálatába állította nyomdáját, igen sok falragaszt és röpiratot készített. Vállalta a
buzdító szózatok ingyenes közzétételét. 41 Ez a magatartás méltó betetőzése volt annak a
fogékonyságnak, amit működésének kezdeti szakaszától fogva a polgári eszmék és a
kulturális haladás iránt tanúsított.
2. Grün János két újságalapítási kísérlete. A sajtó, mint a gyorsabb és színvonaJasabb
politikai, gazdasági és kulturális tájékoztatás fontos eszköze, a reformkor kiteljesedése
időszakában, az 1830-as években jutott először fontos szerephez hazánkban. 1801-ben
még csak 8 hírlap és folyóirat jelent meg 42 Magyarországon, 1830-ban már 23, 1840-ben
pedig 53.
37 CSML Tan. ir. 2520/1836.
38 Békés megyei Levéltár. Orosháza Helység Tanátsa Végzéseinek Jegyző Könyve,
1821. február 24.
39 CSML Csanád vármegye levéltára. Csanád vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei
1806. 721. sz., 1808. 389, 390. sz., 1809. 811, 998. sz.
40 NÓVÁK László i. m. V. könyv. 74. 1.
41 CSML Tan. jkv. 1848. 347. sz.
4X DEZSÉNYI Béla—NEMES György: A magyar sajtó 250 éve. I. Budapest, 1954. 59.