Letöltés egy fájlban [28.4 MB - PDF] - EPA - Országos Széchényi ...

Közlemények 353
ötletes fordulatai, verselő készsége, hangjának változatossága mélyebb költői erőre vall. 1
Életművének jellegét két egyedi vonás határozza meg. Az egyik: az a következetes szabadságszeretet,
amely egész írói magatartását lónyegadó módon, felfokozott indulattal
a kiegyezés elleni állásfoglalásra kötelezi. 2 A másik: az az olthatatlan akarat, amellyel
újabb meg újabb kiadványok szerkesztésébe fog s antológiás köteteket rendez sajtó alá.
ORMÓDI munkásságának értékelemeit már a kortársi, klasszikussá lett nevek
tollából eredő kritikák is felvillantják. ERDÉLYI János a gúny és a szatíra területén jelöli
ki intellektuális tartása érvényesülésének lehetőségét. 3 ARANY János meg éppenséggel
több ízben is foglalkozik vele. A Magyarhon ébredése (Pest, 1860) című verseskönyvének
megjelenésekor a harsogó kötetcímeket teszi szóvá, s a bennük hivalkodó hazasfiaskodás
divatját utasítja el. 4 Röviden a mű tartalmát is megbírálja. Petőfi-reminiszenciákra utal,
nyelvi kifejezéseket hibáztat, cím-vétségeket idéz s a költői gondolatok halvány megjelenítésének
formáit hangsúlyozza. 5 Olyan behatóan szemléli ORMÓDI költeményeit, hogy
később BULCSÚ Károly verseiről írt kritikájában még egy gondolati ellentmondására is
rámutat. 6 De ARANY dicsér is. Sikerültnek ítél néhány szerelmi dalt, család-hangulatú
verset, szerencsésnek minősíti egypár románcféle költeményét hangjuk újszerűsége miatt:
„Legtöbb bensőséget azon költeményeiben találtunk, amelyek egy saját s mások bűne
miatt szenvedő népfaj: »a bánat választott nemzetsége« sorsán jajdulnak fel". Ez az
elismerő kitétel olyan motívumot tartalmaz, amely eleve érthetővé teszi, miért akad fenn
később ARANY figyelme ORMÓDI egy tervbe vett gyűjteményes kiadványának hírén.
Tudnunk kell ugyanis, hogy Az utolsó főpap költője érdeklődéssel fordul a zsidó irodalmi
hagyományok, főképp az agadai történetek felé. 7
ORMÓDit szerkesztői ambíciója töretlenül végigkíséri rövid, 33 évre szabott életútján.
Szerkeszti a Magyar Akadémia Könyve című antológiát két kötetben. E munkálat
során pályadíjat tűz ki olyan költői elbeszélésre vagy balladára, amely az árpádházi
királyok, Nagy Lajos vagy Mátyás idejéből veszi tárgyát. 8 WODIANER Fülöp, a mű
kiadója a vállalkozás tiszta jövedelmét az Akadémia épületére ajánlja fel. 9 A második
kötet nem felelt meg a várakozásnak. Elhárító hangon fogadják. 10 VADNAI Károly szerint
az összeállítás hanyag, a versek nagy része gyenge, a szerkesztői eljárás nyegleségre és
elbizakodottságra vall. 11 Eközben WERFER Károly, a Divatcsarnok nyomdász-kiadója
Petőfi Emlékkönyvére hirdet előfizetést. S mintegy ajánló motívumként emeli ki: ,,Ez
emlékkönyvet szintén Ormódi Bertalan szerkeszti." A munka nem látott napvilágot. 12
Az elmarasztaló visszhang nem kezdi ki a költő szerkesztői szenvedélyét. Rövidesen
hozzáfog a Csataképek című kiadvány anyaggyiíjtéséhez. Ennek első, Haynaualbum
címmel jelzett füzetét lefoglalták, vagy pontosabban a kommentárral kísért híradás
szerint: ,,amég mindig jó egészségben köztünk mulató cs. k. sajtóhatóság elkobozta.'
1 KOMLÓS Aladár: Ormódi Bertalan emlékezete. — IMIT Évkönyv 1936. 247. 1.
2 ZSOLDOS Jenő: Ormódi Bertalan és a függetlenségi eszme. = Soproni Szemle
1962. 289—296. 1.
3 Ország. 1863. ápr. 9. 2; ápr. 10. 2; ápr. 12. 2. 1.
1 Szépirod. Figyelő. 1861. 159. 1.
5 Uo. 205.
6 NÉMETH G. Béla jegyzete. Arany János ÖM. XII. [1963] Prózai művek 3. 367.
7 L. bírálatát Ludwig August FRANKX könyvéről: Hősök és dalok könyve (Helden
und Liederbuch) ÖM. XI. [1968] Prózai művek 2. 126. NÉMETH G. Béla jegyzetei uo.
676 — 680. L. még POLLÁK Miksa: Arany János és a Biblia. Bp., 1904. 173—176.
8 Ne felejts. 1859. 610. A díjat LISZNYAI Kálmán nyerte el Halálítélet és tudomány
c. versével. Magyar Akadémia Könyve. I. 9.
»Nefelejts. 1860. 213. 1.
10 Hölgyfutár. 1861. 45. 1.
< Míiüb. 1861. 63. ORMÓDI válasza uo. 80.
12 Divatcsarnok. 1860. 336.
6 Magyar Könyvszemle