Letöltés egy fájlban [28.4 MB - PDF] - EPA - Országos Széchényi ...

364 Közlemények
rával mond véleményt azokról a kérdésekről, amelyek az akkori berlini irodalmi és tudományos
köröket, de a napi életet is foglalkoztatták ... a tiltakozás a nyárspolgári
szellem uralma ellen már magában rejti az uralkodó társadalmi állapotok elleni föllépés
csíráját."
KÉPES Éva a berlini munkáselőadásokról számol be. Mint írja, az állandó korlátozások
és betiltások, a nyomasztó reakciós politika ellenére (legalábbis az ominózus
1933-as óv elején még így lehetett) igen élénk a munkás kulturális mozgalom; a munkások
mozgás-, tánc-, beszéd és énekkórusai rendkívül aktívan működtek. Emellett nagy szerepük
volt a színdaraboknak, munkáskabaréknak, koncerteknek és kórusjátékoknak.
Néhány korabeli példát említ: ekkor mutatták be nagy sikerrel HÁY Gyula darabjait
(Az új paradicsom, Isten, császár és paraszt —. ezt a nácik tüntetése miatt a harmadik
előadás után le kellett venni a műsorról), továbbá Hanns EISLEB balladáit és kórusait.
Johannes BECHER Der grosse Plan (A nagy terv) című kórusdrámáját 500 tagból álló ének
és szavalókórussal, 50 színész közreműködésével.
Az első számban még két elméleti cikket találunk: Szocializmus és művészet (Anna
SIEMSEN), A nép és a mai dráma (Emmy FREUNDLICH) címmel.
Hasonlóan figyelemreméltó e szám versanyaga is. A Munkáskórus közölte VERES
Péter első versét, az „Én nem bújhatok el . . ." címűt (később, 1940-ben megjelent Gyepsor
című művében is), az osztály tudatos, elkötelezett ember és író ars poeticáját, a helytállás
tudatos vállalását:.
. . .a lelkem háborgása nem szünhetik meg
egy ^pillanatra sem. . .
— O, én nem bújhatok el, nekem a lábamra
tapos és a fülembe ordít az élet. . .
Rendkívül erőteljes és hatásos kórusvers a Harc a folyóval, melyet ,,S. Marsak
verséből szimultán és ellenkórusokra írt Körmendi Zoltán," — JÓZSEF Attila és RADNÓTI
Miklós barátja, a fasiszták által meggyilkolt író, aki haláláig vállalta az üldöztetést az
illegális párt tagjaként. Az amerikai néger költészet két szép darabját közölte a folyóirat
Georgia JOHNSON tollából: A nagy kutya és a Négyen négerek-et BRAUN Katalin fordításában,
SZEGŐ István fordításában és átdolgozásában pedig — SZEGŐ maga is írt kórusdrámákat
és kórus verseket, tagja volt a 100%-kórusnak — ismertette a lap a Marx Károly -
emlékünnepen előadott kórusjátékot (A Sozialistische Erziehung februári számában megjelent
kórusjátékából a Ça ira, PETŐFI Föltámadott a tenger, LUKÁCS László Millió és
HOLLÓS KORVIN Lajos Nagyüzem című verseinek felhasználásával).
A második szám 1933 májusában jelent meg. Első oldalán Walt WHITMAN 1865ben
született Egy elbukott európai forradalmárhoz című költeménye áll PÁSZTOR Árpád
fordításában. Ez a szám is igen gazdag elméleti-történeti cikkekben: Upton SINCLAIR:
Kultúra és szocializmus, Fritz ROSENFELD Upton Sinclair, a proletariátus egyik legbátrabb
harcosa, BRESZTOVSZKY Ede Művészet a művészetért, Gerhard SEGER A színjátszás története,
KÖRMENDI Zoltán Munkáskultúrestek műsorproblémája. SZALMÁS Piroska zongoraművésznő,
JÓZSEF Attila verseinek első megzenésitője, a Szalmás-kórus alapítója kitűnő cikkrt
írt a lapba Dalkórusok a munkáskultúra szolgálatában címmel. Áttekinti a kórusmozgalom
indulása óta eltelt rövid időszakot és megállapítja az érzékelhető fejlődést. ,, . . . a szocialista
kórus nem »előad«, hanem a közönség gondolatát fejezi ki, szabatos, művészi formában.
Lerombolja a mesterségesen emelt válaszfalakat előadó és hallgató között s a
mélységes szolidaritásnak ad aktív kifejezést. Akik az első szavalókórusokat megszervezték,
nagyobb lépésekkel vitték előbbre a szocialista kultúrát, mint előttük bárki más."
A májusi szám versei közül meg kell említeni TRAVEN Mexikói gyapotszedők dalát,
melyet SZEGŐ István fordított; továbbá KÖRMENDI Zoltán nagyszerű Európa-kórusát: