Letöltés egy fájlban [28.4 MB - PDF] - EPA - Országos Széchényi ...

Közlemények 355
de a FL-ban sem található ily tudósítás. A FL csak arról írt, hogy Ormódi »„Szülamid"
(ámű hőskölteményt nyújtott be a Kisfaludy Társasághoz, melyről a bírálók igen kedve -
zőleg nyilatkoznak« ,,(1864. márc. 10. 57. sz.). E mű megjelenésének sincs azonban könyvészeti
nyoma." 23
Az Arany-glossza „ősforrása" a Magyar Izraelita, amely elsőnek közli ORMÓDI antológia-tervét:
„(Hasznos irodalmi mű) Ormódi Bertalan munkatársunk »Héber lant«
című zsidó tárgyú 5 — 6 ívre terjedő költeményfüzórt szándékozik sajtó alá bocsátani.
Miután iskoláinkban a nemzeti hitfelekezeti munkáknak igen nagy szükségét érzik, nevezett
gyűjtemény szerző elismert tehetsége mellett csak szíves fogadtatásra várhat" 24
NÉMETH G. Béla kutató figyelmét elkerülte, hogy a közleményt a Fővárosi Lapok szó
szerint átvette, csak a híradás zárójeles címét helyettesítette bevezető forrásmegjelöléssel:
„A Magyar Izraelitában olvassuk:" 25 ARANY tehát a Fővárosi Lapok közvetítette szöveg
alapján fogalmazta meg glosszáját, kritikai értékelést sugalmazó idózőjeles kifejezésében a
„jól ismert" szerkezettel cserélve fel az eredeti „elismert" jelzőt. A glossza lényegét az
utolsó mondat tartalma hordozza. A költő várakozó érdeklődéssel fogadná irodalmunk
színárnyalati gazdagodását.
A Héber lant azonban nem jelent meg, mint ahogy nem jelent meg önálló kiadványként
a Szülamid című hősköltemény sem. Itt a Magyar Izraelita veszi át a Fővárosi
Lapok tudósítását, némi eltéréssel „drámai hősköltemény"-nek jelezve a művet. 26 OR­
MÓDI valóban verses drámát írt. Szabadságszeretetének parancsára foglalkoztatják a
Jeruzsálem pusztulását követő római zsarnok-uralom ellen szervezett zsidó felkelések is.
Már 1861-ben felolvasásra jelentkezik az Izraelita Magyar Egyletben Szulamith című
költői elbeszélésével. 27 Később a tárgyat drámai formába önti, s beküldi a Kisfaludy
Társaságnak. ARANY János mint a társaság igazgatója az 1863. május 28-án tartott ülésen
bemutatja „egy névtelen részéről kiadás végett a Kisfaludy-társasághoz benyújtott
»Zsidók és szamaritánok« czímű drámai hőskölteményt 5 felvonásban". A mű megbírálására
GYULAI Pált és SALAMON Ferencet kérik fel. 28 SALAMON a drámát „bár tehetségre
mutat és szép helyei vannak" nem ajánlja kiadásra. 29 GYULAI Pál véleménye kissé részletezőbb:
a drámai költeményben „talál egyes szép lyrai helyeket, minthogy azonban az
egész se a drámai, se az eposzi alaknak nem felel meg s tragikuma hibásan van indokolva"
ugyancsak ellenzi a kiadást. A két egyező vélemény alapján az 1864. október 26-i „gyűlés a
munkát szerzőnek visszaadatni rendeli". A „névtelen" író időközben felfedte kilétét, sőt
művé címét is megváltoztatta. GYULAI ugyanis késik a bírálattal, ORMÓDI meg sürgeti
a döntést. Az 1864. szeptember 28-i ülésen „Felolvastatik Ormody Bertalan levele, ki
»Szülamid« című drámájának lassú bírálata miatt tesz panaszt." A Fővárosi Lapokban
megjelent híradás tehát túloz, mert ez idő tájt csak SALAMON Ferencnek nem éppen „igen
kedvező" véleményéről szerezhettek tudomást. A költő drámáját utolsó verseskötetében,
1866-ban tette közzé: „Szulamith. Hősköltemény 5 szakaszban". 30 Téves történeti időpontban,
de mindenképpen a Bar Kochba-szabadságharcot (132 — 135) megelőző évtizedekben
játszatja drámáját. Szulamith, a rabszolgasorból érkező zsidólány határtalan
lelkesedése közös erőfeszítésre, harcra egyesíti az egymással egyébként szembenálló
23 Arany János ÖM. XII. [1963] Prózai művek 3. 446.
24 Magyar Izraelita. 1864. márc. 4. 80.
25 Fővárosi Lapok. 1864. márc. 6. 216.
26 Magyar Izraelita. 1864. márc 18. 96.
27 Az Izr. Magyar Egylet irodalmi albizottmányának jegyzőkönyvei 1861. febr. 7.
és febr. 13. Orsz. Zsidó Vallási és Történeti Gyűjtemény.
28 A Kisfaludy Társaság jegyzőkönyvei. MTA Kézirattár. Jelzet nélkül.
29 Uo. az 1864. febr. 25-i ülés jegyzőkönyve.
30 Ormódi Bertalan Újabb költeményei. Pest, 1866. 101 — 271.
5*