Letöltés egy fájlban [28.4 MB - PDF] - EPA - Országos Széchényi ...

346 Közlemények
kapnia könyvesbolt nyitására, „Könyvek, Muzsikai és egyéb Mester művek" árusításához. 22
Mint az egykorú városi tanácsi jelentés 23 elmondja, saját nyomtatványain kívül más
könyveket addig a Grün nyomda nem árusított. A város két akkori könyvkötőjénél
(KIBLING József és fia, Ádám) meg lehetett kapni a pesti Eggenberger-cég ós a budai
egyetemi nyomda termékeit, de csak az iskolai tankönyveket, kalendáriumokat és imakönyveket.
Rajtuk kívül Vimmer és Lengenfelder fűszerkereskedése mellékesen könyvbizományosi
teendőket is ellátott, főleg előre megrendelt művek kézbesítésével. Papír- és
írószerkereskedést 1846-ban nyithatott GRÜN János, a városi tanács engedélye alapján. 24
Az ifjú GRÜN Jánosnak már önállósága kezdetén meg kellett küzdene a konkurrenciával.
Az évek alatt alaposan megvagyonosodott, s a tekintélyes polgárok sorába jutott
KONRÁD Keresztély 25 GRÜN János hazatérése után önállósítani akarta magát, s mindent
megmozgatott, hogy engedélyt kapjon a második szegedi nyomda és kőnyomda (litográfia)
felállításához. Éles és hosszantartó küzdelem indult kettejük között, 26 melynek során
GRÜN Jánosnak a városatyák ellenében is sikerült bebizonyítania, hogy két nyomda
nem tudna megélni Szegeden, ő sem jut elég megrendeléshez. 27 GRÜN János műhelyének
ekkor (1836) három sajtója volt, s „négy nyomtató és két Szedő legényeket" foglalkoztatott.^
A 3 sajtó közül csak kettőnek tudott munkát szerezni, a harmadik minden esztendőben
egy negyedévig üzemelt (kalendáriumokat nyomtak rajta), utána kihasználatlanul
állt. 29 A helytartótanács GRÜN János tiltakozása alapján KONRÁD Keresztély számára
nem engedélyezte a nyomdaállítást. 30
A cenzúrával GRÜN Jánosnak is sok gondja akadt. Nem tudjuk pontosabban,
mióta, de 1835-ben már bizonyíthatóan, 31 Szegeden is volt helyi cenzor, DEÁKY Károly
piarista gimnáziumi igazgató személyében. A magyar és latin nyelvű kéziratok elbírálása
ezzel, ha lassan és vontatottan is, valamennyire megoldódott. A nyomdában egyre nagyobb
számban készülő szerb nyelvű könyvek gyorsabb ávizsgálása és engedélyezése
körül továbbra is nehézségek voltak, ezért 1840-ben GRÜN János szegedi szerb cenzorátus
felállítását kérte. 32 A helytartótanács sem ekkor, sem 1842-ben nem járult hozzá ehhez a
nagy jelentőségű kérelemhez, azzal a célzatosan homályos indokolással, hogy „a helybeli
körülmények olyanok lennének, mellyek a kérdésben forgó könyvvizsgálóságnak Szegeden
leendő felállítását részint igen nehezítik, részint pedig feleslegessé teszik." 33
A Grün János-féle nyomda bővülésére, technikai fejlődésére nézve kevés adatunk
van. A nyomdászok 1844-ből ismert számának (1 mester, 7 segéd, 2 inas 3i ) a korábbiakhoz
(1830:4, 1836:6) képest jelentős emelkedése, továbbá az a beadvány, amelyben 1840-ben
külföldi nyomdafelszerelések behozatalára kért engedélyt, 35 valamint az 1845-ben kapott,
kőnyomda felállítására szóló, helytartótanácsi jóváhagyás 36 jelentősebb fejlesztésről tanús-
22 CSML Tan. ir. 1595/1835.
23 CSML Tan. ir. 701/1835.
24 CSML Tan. ir. 2776/1846.
25 1836-ban 2034 D-öles városbeli telke, s azon 15 000 forint értékű háza volt
KONRÁD Keresztélynek, tagja volt a „választott községnek" is. CSML Tan. ir. 2784/1836.
26 Az erre vonatkozó iratok: Magyar Országos Levéltár. Helytartótanács levéltára.
(Ezután: OL Htt.) Dep. revisionis librorum 1836 —4—84/a.
27 CSML Tan. ir. 1966/1836., 3284/1836.
28 CSML Tan. ir. 2520/1836.
29 CSML Tan. ir. 1966/1836.
30 CSML Tan. ir. 3903/1836.
31 CSML Tan. ir. 1595/1835.
32 CSML Tan. jkv. 1840. 2758. sz.
33 CSML Tan. ir. 866/1842.
34 Vö. a 3. sz. jegyzet hivatkozásával.
35 CSML Tan. jkv. 3012/1840.
38 CSML Tan. ir. 2859/1845.