Letöltés egy fájlban [28.4 MB - PDF] - EPA - Országos Széchényi ...

350 Közlemények
A megalakulás és kezdeti működés helye ismeretlen, csak arról van adat, hogy a
kaszinó 1834-ben költözött át SENNYEY Károly házába, (ez az épület később, a század
végétől Zemplén megye közigazgatási egységének megszűnéséig a városháza volt), s ott
működött megszűnéséig, 1850-ig.
Az első számadáskönyv 1831. március 18-án kezdődik, ezt tekinthetjük talán az
intézményes működés kezdetének. Ekkor 253 tagja van, de az év végéig már 279-re nő
a tagok létszáma, (köztük olyan országos hírű emberek, mint KOSSUTH Lajos, KAZINCZY
Ferenc, BALÁSHÁZY János, LÓNYAY Gábor, BORONKAY Albert, SZEMERE Miklós, KAZINCZY
Gábor stb.)
1831. december 1-én fogadják el a,,Casinó Rendszabása i"-t, mely 19
pontban rögzíti a működési és szervezeti rendet. Tagságáról így határoz a Rendtartás:
„Tagja kiki lehet, a' kinek magaviselete nevelt illendőségről esméretes."
Fontosnak tartották, mert a IV. pontban leszögezték, hogy ,,Az Újságokra, Könyvtárra,
belső rendre, házi gazdaságra . . . való . . . felvigyázás egy fizetést szedő Felvigyázóra
bizattatik." A XV. pont kimondja: ,,A' Casinó idegentől ajándékot el nem vészen,
's az Egyesület Tagjaitól is csak könyvet, képet, vagy hasonló míveltségi, 's hasznosan,
vagy illendően gyönyörködtető tárgyat fogad el. ... a' Casinó szobájiból Újságot,
Könyvet, vagy akár mit is, a' mi az Egyetem sajátja, még csak költsönzésképpen is
kivinni senkinek és semmi szin alatt nem lesz szabad."
A számadáskönyvből kitűnik, hogy már 1831-ben a következő újságok jártak:
Hazai Tudósító, Magyar Kurir, (csak 1835-ig) Erdélyi Híradó, Mezei Gazdák Baráttya,
Budai Német, Jelenkor, Kémlő, Ausland, Offner Zeitung és még 5 német nyelvű lap,
Ephemerides Posonienses. Később a német lapokat kiszorítják a magyarok, melyek színvonalasabbak,
érdekesebbek lesznek, megjelenik a Hirnök, Hazánk, Világ, Magyar Gazda
és Műipar, Ismertető, Hölgyfutár, majd a Pesti Hirlap. 1848-tól a Márcziusi Hirlap
(Márczius Tizenötödike), 1849-ben a Respublica, Közlöny, Figyelmező. Folyóiratok:
Atheneum, Fillértár, Tudományos Gyűjtemény, Minerva, Auróra. Kalendáriumok: Hazai
és Nemzeti Vándor, Honni Vezér, Nemzeti Kalendárium..
Legjelentősebb könyveik a következők voltak: SZÉCHENYI I.: Kelet népe,
KOSSUTH L.: Feleietje, KISFALUDY Károly: Munkái, A Magyar Tud. Társ. Évkönyve,
PETHE F.: Pallérozott Mezei Gazdaság, NYÍRI István: A' Tudományok öszvesége,
SZOMBATHY J. : Sárospataki Bef. Collégiomnak rövid históriája. Lexikonok, német —
latin, latin — magyar (PÁPAI PÁRIZ szótár, BARÓTI SZABÓ Dávid: Kisded szótára. Német
nyelvű könyvek hadi, harcászati szakkönyvek, MONTESQUIEU: Persa levelek (1815 párizsi
kiadása)
Mezőgazdasági témájú könyvek: A' Len és Kender termesztése és készítés módjáról,
Slav nyelven kiadott munka 1789. A' Dohány termesztése és vélle való bánás módja Slav
nyelven kiadott munka 1790. Térképek is voltak.
A könyvtár gyarapítására 1836-tól bálokat rendezett a kaszinó, s a bevétel
nagyobb részét könyvvásárlásra fordították. Kezdetben BALÁSHÁZY János foglalkozott
igen hozzáértőén a könyvvásárlásokkal, majd 1846-tól KAZINCZY Gábort bízták meg
ezzel, aki Pesten járván mindig hozott új könyvet a gyarapításhoz.
A kaszinó tagjai csak ott, helyben olvashatták az újságokat, könyveket, hiszen a
Rendtartás megtiltotta azt, hogy kivigyék. Semmiféle forrás nincs arra vonatkozóan,
hogy mennyien olvastak és mit olvastak.
A könyvtár 1847-ben tovább bővült FEKÉSHÁZY Mihály tarcali birtokos könyvtárával,
aki végrendeletében a Kaszinót tette meg könyvei örökösének. Jelentős lehetett
a gyarapodás, mert két szekér kellett a könyvek beszállításához. 1848 —1849-ben tehát
már nagyon tekintélyes könyvmennyiség gyűlt össze, ez alapja lehetett volna a városi
nyilvános könyvtárnak.