Letöltés egy fájlban [28.4 MB - PDF] - EPA - Országos Széchényi ...

356 Közlemények
zsidókat és „rokon" szamaritánusokat az elveszett szabadság visszaszerzésére. Minden
kerülő nélkül érzékelhető a dráma irányzatossága : ORMÓDI az élesen polarizált magyar
politikai viszonyok égboltja alatt a római—osztrák rend szerazonosság ellenállást szító
hatására épít.
ORMÓDI csak egy ízben használt álnevet: „Százesztendős Naptár 1861. közönséges
évre. Szerkeszti Tűz Lőrinc. Első évfolyam. Pest. Kiadja és nyomtatja Wodianer F."
(Címe a külső fedőlapon: Százéves Naptár). A kiadványt ORMÓDI a maga írásaiból szerkesztette
össze. Tartalma: tréfás jövendölések, „papírcsemegék", élces naplójegyzetek,
vígjáték, számos vers Tűz Lőrinc aláírással; van benne prózai szöveg, amelyet a maga
nevével jegyez, s van egy név nélkül közölt elbeszélése, amelyet egyszer már ORMÓDI
névaláírással megjelentetett (Egy török bölcs bosszúja). 31 A kiadó így hirdeti a könyvet:
,,Tűz Lőrinc »Száz esztendős képes naptára«". 32 Kortársai azonban tudták, ki rejtőzik az
álnév mögött. Midőn SZABADOS János végigtekint ORMÓDI munkásságán, a kötet sikertelen
sorsáról nyilatkozik: „»Tűz Lőrinc naptára«-val a humor terén tett kísérletet, e
naptár azonban tökéletes fiaskót csinált." 33 SZINNYEI József is ORMÓDI munkái közt
idézi a kötetet, de a szerkesztő álnevét címként tünteti fel: „Tűz Lőrinc. Száz esztendős
naptár. U. ott [= Pest] 1861 (Névtelenül)". 34 Ez a könyvészeti elírás és a „névtelenül"
jegyzet zsákutcába vezetett. Az Országos Széchényi Könyvtár katalógusában ORMÓDI
művei között nem fordul elő: „Tűz Lőrinc. Százesztendős naptár." A könyv a szerző
álnevén Tűz Lőrinc címszó alatt szerepel. Valójában az Ormódi-kötetek sorába tartozik.
E látszat-gyarapodással szemben viszont törölnünk kell költői hagyatékából
egy neki tulajdonított versesfüzetet. Szinnyei bibliográfiája nyomán ORMÓDI Bertalan
nevéhez kötődik az a verses könyvecske, amely ,,Tiz magyar költemény. Irta: Egy zsidó
magyar. Pest 1860." címmel jelent meg. 35 így sorolja a füzetet ORMÓDI művei közé az
Országos Széchényi Könyvtár (Jelzet: 189. 705), így tartja számon az Egyetemi Könyvtár
(Hd. 1324), s így említi a költő főbb művei között a Magyar Irodalmi Lexikon is, 36 holott
a költeményeket BRÓDY Zsigmond írta. Bizonyító adatunk szükségszerűen kapcsolódik
a hazai zsidóság magyarosodási törekvéseihez. 1844-ben megalakult a Honi izraeliták
közt magyar nyelvet terjesztő pesti egylet. 37 Tizenkét évi kényszerszünet után az októberi
diploma időpontjában éled újjá Izraelita Magyar Egylet néven. 38 Irodalmi bizottmányának
tagjai közt találjuk BRÓDY Zsigmondot, Dux Adolfot, ORMÓDI Bertalant is.
írói-hírlapírói működésükkel támogatják, BRÓDY verseiben a célazonosság okán mintegy
preformálja a társulat érzületi-, művelődési-, nyelvi programját. „A hazafias érzelmeket
tolmácsoló költemények »a zsidó-magyar egylet újjászervezésén fáradozó honfiaknak«
vannak ajánlva." 39 A szerző 1860. december 6-án levél kíséretében megküldi versesfüzetét
az egyesületnek. Aláírásában is megőrzi inkognitóját. 40 Dr. PoixÁK Henrik osztályelnök
31 • Nejelejts. 1859. 606.
32 A Magyar Akadémia Könyve I. kötetének hátsó fedőlapján.
33 Hölgyfutár. 1862. 883. A cikk aláírása: Keresztély. L. GULYÁS Pál: Magyar
írói álnév-lexikon 249.
34 Magyar írók IX. 1377.
35 Uo.
36 1965. II. 402.
37 Megalakulás: Regélő Pesti Divatlap. 1844. 75; Honderű. 1844. I. 63. Alapszabály,
cél, feladatok: Pesti Hírlap. 1846. I. 278. Honderű. 1846.1. 316. Pesti Divatlap. 1846.1. 336.
Életképek. 1846. 1. 540.
38 Pesti Napló. 1860. nov. 4. 2; Divatcsarnok. 1860. nov. 6. 45. sz. hátsó fedőlapján.
Alapszabályai: OSZK Kisnyomtatványtár. 1861. 8°.
39 Családi Kör. 1860. 174.
40 ZSOLDOS Jenő: Bródy Zsigmond, pályakezdése. — Guttmann Mihály-Emlékkönyv.
Bp., 1946. 266. 1. .•"•'*.