Letöltés egy fájlban [28.4 MB - PDF] - EPA - Országos Széchényi ...

Közlemények 361
kában, mellyel a romjaiból új életre kelő Szeged a nemzeti haladás világító fáklyáját
századokon át lobogtassa boldog, erős és virágzó falai közt."
A Szeged város t. Köztörvényhatósági Bizottságának címzett felajánló levelet,
melyet feltehetően kevés bizalmasainak egyike, H AVASS Y Imre, az esztergomi egyházmegye
ügyésze készíttetett elő és íratott meg, SOMOGYI Károly sajátkezúleg írta alá 1880,
április 26-án.
*
Talán meglepő az aprólékos gondosság — az adományozó oklevélnél még fokozottabban
tapasztalható — amivel a biztosítékok sorát iktatta az önmagában csodálatos
ajándékozásába ez a nemesszívű könyvtáralapító. Úgy véljük, nem csupán a kor
divatos jogászi formaságai tükröződnek benne. Somogyiban már korán megérlelődött
egy közkönyvtár fölállításának gondolata. Jövedelmének nagyobb részét az édesatyjától
örökölt gyűjtemény fejlesztésére költötte. „Nem önző célokból állítandó fel egy
könyvtár — fejtegette, hogy csak most és nekem legyen benne örömem és hasznom: közhasznúvá
kell tenni." És ebben már érte csalódás. „Én felajánlottam kétszer is a magamét
ily célra: de hiában, könyvet még ajándékban sem fogad el sok nagynevű s tekintélyű
egyén, város és közönség." 9
Ügy tudjuk, eredetileg egy megalapítandó „keleti intézet" részére szánta könyvtárát,
s miután ez nem valósult meg, bizonyára a nagy katasztrófa hatására s a vele
közvetlen kapcsolatot tartó TISZA Lajos sugalmazására Szegedet vette számításba. Kitörölhetetlen
érzelmi emléket idézett föl benne a nagy alföldi várost elpusztító vízár, hiszen
számára az 1838. évi pesti árvíz mély gyászt hozott. Ekkor halt meg édesanyja, akit a
hullámok ragadtak el otthonából, s bár kimentették, az erős meghűlés miatt, a tragikus
hírre hazasiető SOMOGYI karjaiban halt meg tüdőgyulladásban.
Az érzelmi indítóokok mellett, mint említettük, Szegednek az ország déli vidékén
betöltött szerepe is ezt a választást indokolta.
A városi tanács április 27-én délután tartott rendkívüli ülésén határozatot hozott
a közgyűlés összehívására, hogy ott a felajánlás elfogadását javasolja.
Az április 30-án tartott rendkívüli közgyűlés a törvényhatóság nevében kijelentette,
hogy maradéktalanul elfogadja mindazon föltételeket és kikötéseket, melyeket az
adományozó kívánt, és „nagylelkű adakozó irányában a kegyelet és a hála" kifejezésére
elhatározta SOMOGYI arcképének művészi olajfestményben való megörökítését. 10 Döntött a
könyvgyűjtemény szemléjére kiküldendő bizottságról. SZABADOS János tanácsnok elnöklete
alatt REIZNER János, akkori főjegyző, MAGYAR Gábor, MAGYAR János, LÉVAY
Ferenc és POLCZNER Jenő törvényhatósági bizottsági tagok kerültek kijelölésre.
A lelkesedés méretére jellemző módon a közgyűlés azt is elhatározta, hogy „a
könyvtárhoz a könyvtárnok és könyvtári szolgán túl az előre láthatólag szükséges segéd
könyvtárnoki állomást felállítandja s a városi tár terhére díjazni fogja."
Végül a felajánló levélben kívánt szemlének az „országos szaktekintélyekéből
kiválasztandó tagjaira von átkozó kijelölésére a közgyűlés Szeged királyi biztosát, TISZA
Lajost kérte fel, 11 „ki a tervbe vett nemes ajánlatot a legbuzgóbb hévvel felkarolta, s
9 FERENCZY György: Somogyi Károly élete. = Magyar Sión. 1888. 768. 1.
10 Az arcképet a szegedi származású festőművész, VASTAGH György készítette el.
Ma a könyvtár birtokában van.
11 TISZA Lajos a következő szakértőket kérte fel: FRAKNÓI Vilmost, az Akadémia
főtitkárát (korábban a Nemzeti Múzeum könyvtárŐre), HUNFALVY Pált, az akadémia és
SZILÁGYI Sándort, a pesti egyetem könyvtárnokát. A szemlére május 24-én került sor
SOMOGYI pesti lakásán, a Márton utcában, ahol könyveinek nagyobb részét őrizte. Mindkét
bizottság elkészítette és beterjesztette az értékelésről szóló jegyzőkönyvét megbízóinak.