Letöltés egy fájlban [28.4 MB - PDF] - EPA - Országos Széchényi ...

Közlemények 363
Elsüllyedt folyóiratok: Az 1933-as Munkáskórus. Mindössze két szám maradt fenn
az 1933 márciusában indult Munkáskórus című folyóiratból, holott a szerkesztők évi
tíz szám megjelenését tervezték. A szociáldemokrata párt égisze alatt jelent meg, mint á
Munkásszavalókórusok Országos Központjának hivatalos lapja. Az impresszumban a
felelős szerkesztő és kiadó ESZTERGÁLYOS János (szociáldemokrata képviselő), a szerkesztő
pedig SZÉLPÁL Árpád (költő, kritikus, a Galilei Kör volt tagja, aki a Tanácsköztársaság
leverése után börtönt szenvedett). A szerzői névsor azonban messze túlmutat a
szűk pártszellemen, hasonlóképpen az írások témája, tartalma. ASCHER Oszkártól VERES
Péterig terjed a névsor: közöttük később mártírrá lett írók és költők, többen a tizenkilences
proletárdiktatúra aktív kultúrmunkásai (KÖRMENDI Zoltán és BRESZTOVSZKY Ede
például a Közoktatásügyi Népbiztosság munkatársai voltak).
A folyóirat, amint azt címe is kifejezi, a munkáskórusok lapja volt. A megjelent
két számban több elméleti írás foglalkozik annak a míívészetnek az elemzésével, amely
éppen a harmincas évek elején olyan fontos szerepet töltött be a munkásmozgalomban.
Az első szám vezető cikkét SZAKASITS Árpád írta A halott Marx és az élő Eszme
címmel. ,,Fél Európán kergették végig a nagy nyugtalanítót — írja —, aki győzhetetlen
fegyvert: a gondolkodás fegyverét adta kezébe a világ elnyomottjainak ... A gazdasági
és politikai háborúságok területein kívül van még egy hatalmas harci terület, amelyen
éppen olyan öldöklő háborúság folyik, mint egyebütt. A kultúra területe ez . . . Ezen a
területen akarunk mi is fölvonulni, szemben a hanyatló világrend dekadens, nyárspolgári
kultúrájának mérges gázai és a fasizmus agresszív, gondolattipró törekvéseivel . . . Ami
erőnk van, azt mind arra akarjuk fordítani, hogy segítsük kiformálni az új embert, az
új kultúrát, az új erkölcsöt. Marx halálának félszázados fordulójánál azt gondoljuk,
nem tudnánk méltóbban áldozni a mester emlékének, mint azzal, hogy útnak indítjuk
a szociáldemokrata harcos ifjúságnak, a szocialista kultúrfront katonáinak ezt a küzdelmekre
teremtett lapját: a Mutikáskóru&t."
Népköltészet — osztályköltészet címmel írt ZELK Zoltán érdekes cikket a magyar
katonaköltészet antimilitarista jellegéről, az urakért viselt háború elleni gyűlölet megnyilvánulásáról
(„Már minálunk verbuválnak kötéllel, / Megfogják a szegény legényt
erővel, ... A gazdagnak öt—hat fiát nem bántják, A szegénynek, ha egy is van, elfogják".).
BRAUN Soma, a munkatáborban elpusztított kiváló gondolkodó a szavalókórusok
eredetéről írt a lapba tudományos igényű tanulmányt, áttekintve e műfaj
történetét az időszámítás előtti korszaktól a munkás-szavalókórusok létrejöttéig. A
tanulmány az individualizmus és a kollektivizmus hatását elemzi a kulturális mozgalmakat
illetően. BRESZTOVSZKY Ede; a Népszava kitíínő szekesztője A szép és a hasznos
című írásában arra a konklúzióra jut, hogy haszontalan az a szépség, mely nem akar
hasznos lenni a dolgozó emberiség számára.
ASCHER Oszkár Dehmel Aratódala a kórusban című írásában végigelemzi az Arató -
dalt s útmutatást ad a magas színvonalú előadáshoz. „A munkáskórusok műsordarabjainak
költői, művészi mértékkel mérve is meg kell állni a szigorú kritikát. A vers hangszerelését
az oktatóknak úgy kell elvégezni, hogy a vers belső logikájával kellő kapcsolatban
legyen."
Az első szám egyik kiemelkedő költeménye a Wladimir Majakovszkij: En! Rapszodikus
napló egy proletárköltő életrajzából című írás TISZAY Andor fordításában. Másik,
igen jelentős írás SZÉLPÁL Árpád tollából: Marx, az ismeretlen költő. A cikkíró említést
tesz a Franz MEHRING által feldolgozott, de azután teljesen eltűnt három füzetről, melyek
MARX ifjúkori verseit tartalmazták, és az 1837-ben írt versekről, melyek majd száz év
után kerültek elő a Marx —Engels Institut (Marx—Engels Verlag G.m.b.H. Berlin, 1929.)
kutatásának eredményeképpen. ,,E füzetnek egyik legfőbb érdekessége — írja SZÉLPÁL
Árpád —, hogy találunk benne néhány olyan verset, amelyben a fiatal Marx éles szatí-