Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
M Á R T O N ÁRO N P Ü S P Ö K N E V E L Ő I P É L D Á Z A T A<br />
Ez az erdélyi program ugyanazokon a megfontolásokon alapszik és hasonló célokat<br />
nevez meg, mint amit a magyarországi kultúrpolitika legnagyobb hatású alakítójaként<br />
Klebelsberg Kunó is megfogalmazott. 21 A különbség abban van, hogy Márton Áron püspök<br />
a katolikus iskolákat jelölte meg a nevelés és a tehetségek gondozására hivatott intézményeknek,<br />
amivel az akkori erdélyi viszonyok közepette egyúttal a magyarság felemelésének<br />
legátfogóbb feladatával látta el azokat. Az akkori erdélyi viták során minden lényeges<br />
szellemi erőnek nyilvánvalóvá vált, hogy az oktatás-nevelés révén megvalósítható nemzetmegtartó<br />
célt az egyházi oktatásra támaszkodva lehet elérni. A felekezeti oktatáshoz<br />
való ragaszkodás az erkölcsi szempontok mellett gyakorlatias okokkal is alátámasztódott.<br />
Ezt a tényt még a költő, író Szemlér Ferenc is megfogalmazta, aki ugyan egy évvel később<br />
Baumgarten-díjban részesült, aztán a második világháború utáni romániai politikai változások<br />
során őszinte hittel üdvözölte a kommunista fordulatot. Szemlér Ferenc a Magyar<br />
Kisebbség 1941. júniusi számában Ragaszkodjunk-e felekezeti oktatásunkhoz? címmel így<br />
értékelte az egyházak nevelési szerepét:<br />
„… egyházaink mind a mai napig érintetlenül megőrizhették erejüket és képességüket.<br />
Természetesen nem rendelkezhettek egy állammá szerveződött népi közösség<br />
súlyával, egyben azonban nélkülözték a politikai állam sérülékenységét is. Főhatalmi<br />
változások, területi átalakulások tehát mindaddig nem jelentenek számunkra veszélyt,<br />
amíg maguknak az egyházaknak fenntartó elve: az európai keresztény öntudat<br />
meg nem inog.” 22<br />
Márton Áron, aki korábban még az Erdélyi Iskola folyóiratnak is adott ökumenikus jelleget,<br />
katolikus papként is hordozta magában azt az erdélyi szellemet, amely három nagy<br />
nemzet együttéléséből adódott. Azt vallotta, hogy az erdélyi embernek ismernie kell<br />
mindhárom erdélyi nyelvet. Népművelői rendszerét is úgy dolgozta ki, hogy bármely felekezet<br />
egységes modellként használhassa a kisebbségi helyzetben, és így együttműködhessenek.<br />
23 Ahhoz, hogy a békés együttélés lehetséges legyen, első feladatnak jelöli meg Márton<br />
Áron a lelki és erkölcsi alap helyreállítását, minek legjobb helye az iskola. A nevelés<br />
állandó vezérelvként tűzze maga elé, és következetes munkával gyökereztesse meg a felnövekvő<br />
nemzedékek lelkében, hogy az igazmondás, az igazságosság, udvariasság, a jóra<br />
való készség és a testvéri szeretet mindig kötelező erény, és főként az minden más nyelvű,<br />
hitű emberrel szemben. Mindennek megvalósításában kulcsszerepe van a nevelésnek,<br />
melynek boltozata az iskolai nevelés. 24<br />
Márton Áronnak meg kellett fogalmaznia, hogy a személyiség kiteljesítésére való<br />
törekvés számára a keresztény nevelés ad különleges lehetőséget, amikor az információ<br />
átadásán, a tehetség gondozásán túlmenően a vallásos nevelést is magában foglalja. A tehetség<br />
önmagában nem elég, a második világháborút követő kelet-európai változásokban a<br />
vad pusztítás erkölcse vált uralkodóvá. Ennek következményeként a szülők már nem törekszenek<br />
gyermekeik vallásos nevelésére, sem az iskolaválasztásban, sem a hitoktatás<br />
21 KLEBELSBERG (1990): 350.<br />
22 SZEMLÉR (1941): 292.<br />
23 VIRT (1986): 6.<br />
24 BARÓTI (2000): 11.<br />
Györgyiné Koncz Judit – Kozma Gábor: Tudományra nevelve, Gerhardus Kiadó, Szeged, 2011. 11