11.11.2013 Views

KOZMA GÁBOR

KOZMA GÁBOR

KOZMA GÁBOR

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

M Á R T O N ÁRO N P Ü S P Ö K N E V E L Ő I P É L D Á Z A T A<br />

Ez az erdélyi program ugyanazokon a megfontolásokon alapszik és hasonló célokat<br />

nevez meg, mint amit a magyarországi kultúrpolitika legnagyobb hatású alakítójaként<br />

Klebelsberg Kunó is megfogalmazott. 21 A különbség abban van, hogy Márton Áron püspök<br />

a katolikus iskolákat jelölte meg a nevelés és a tehetségek gondozására hivatott intézményeknek,<br />

amivel az akkori erdélyi viszonyok közepette egyúttal a magyarság felemelésének<br />

legátfogóbb feladatával látta el azokat. Az akkori erdélyi viták során minden lényeges<br />

szellemi erőnek nyilvánvalóvá vált, hogy az oktatás-nevelés révén megvalósítható nemzetmegtartó<br />

célt az egyházi oktatásra támaszkodva lehet elérni. A felekezeti oktatáshoz<br />

való ragaszkodás az erkölcsi szempontok mellett gyakorlatias okokkal is alátámasztódott.<br />

Ezt a tényt még a költő, író Szemlér Ferenc is megfogalmazta, aki ugyan egy évvel később<br />

Baumgarten-díjban részesült, aztán a második világháború utáni romániai politikai változások<br />

során őszinte hittel üdvözölte a kommunista fordulatot. Szemlér Ferenc a Magyar<br />

Kisebbség 1941. júniusi számában Ragaszkodjunk-e felekezeti oktatásunkhoz? címmel így<br />

értékelte az egyházak nevelési szerepét:<br />

„… egyházaink mind a mai napig érintetlenül megőrizhették erejüket és képességüket.<br />

Természetesen nem rendelkezhettek egy állammá szerveződött népi közösség<br />

súlyával, egyben azonban nélkülözték a politikai állam sérülékenységét is. Főhatalmi<br />

változások, területi átalakulások tehát mindaddig nem jelentenek számunkra veszélyt,<br />

amíg maguknak az egyházaknak fenntartó elve: az európai keresztény öntudat<br />

meg nem inog.” 22<br />

Márton Áron, aki korábban még az Erdélyi Iskola folyóiratnak is adott ökumenikus jelleget,<br />

katolikus papként is hordozta magában azt az erdélyi szellemet, amely három nagy<br />

nemzet együttéléséből adódott. Azt vallotta, hogy az erdélyi embernek ismernie kell<br />

mindhárom erdélyi nyelvet. Népművelői rendszerét is úgy dolgozta ki, hogy bármely felekezet<br />

egységes modellként használhassa a kisebbségi helyzetben, és így együttműködhessenek.<br />

23 Ahhoz, hogy a békés együttélés lehetséges legyen, első feladatnak jelöli meg Márton<br />

Áron a lelki és erkölcsi alap helyreállítását, minek legjobb helye az iskola. A nevelés<br />

állandó vezérelvként tűzze maga elé, és következetes munkával gyökereztesse meg a felnövekvő<br />

nemzedékek lelkében, hogy az igazmondás, az igazságosság, udvariasság, a jóra<br />

való készség és a testvéri szeretet mindig kötelező erény, és főként az minden más nyelvű,<br />

hitű emberrel szemben. Mindennek megvalósításában kulcsszerepe van a nevelésnek,<br />

melynek boltozata az iskolai nevelés. 24<br />

Márton Áronnak meg kellett fogalmaznia, hogy a személyiség kiteljesítésére való<br />

törekvés számára a keresztény nevelés ad különleges lehetőséget, amikor az információ<br />

átadásán, a tehetség gondozásán túlmenően a vallásos nevelést is magában foglalja. A tehetség<br />

önmagában nem elég, a második világháborút követő kelet-európai változásokban a<br />

vad pusztítás erkölcse vált uralkodóvá. Ennek következményeként a szülők már nem törekszenek<br />

gyermekeik vallásos nevelésére, sem az iskolaválasztásban, sem a hitoktatás<br />

21 KLEBELSBERG (1990): 350.<br />

22 SZEMLÉR (1941): 292.<br />

23 VIRT (1986): 6.<br />

24 BARÓTI (2000): 11.<br />

Györgyiné Koncz Judit – Kozma Gábor: Tudományra nevelve, Gerhardus Kiadó, Szeged, 2011. 11

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!