You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
A Z E V A N G É L I U M O K G Y Ó G Y Í T Á S E L B E S Z É L É S E I A G Ö R Ö G O R V O S L Á S K O N T E X T U S Á B A N …<br />
Ebben a történetben bizonyos fokú hasonlóságot fedezhetünk fel a gadarai ördöngös,<br />
holdkóros fiú vagy a kánaáni asszony leányának meggyógyításáról szóló elbeszélései<br />
között. Látható, hogy mind Tyanai Apollóniosz történetében (Philostr. V A III. 38.), mind<br />
az evangéliumokban egy beteg ifjúról vagy egy fiúról szerzünk tudomást. Mindhárom<br />
esetben egy lélek az, aki kínozza a beteget. Ugyanakkor a természetellenes viselkedés is<br />
megtalálható, mind az evangéliumi elbeszélésekben (Mk 5,3-6; 9,17.20.22.), mind<br />
Philosztratosz munkájában. A különbség a segítségkérő személyéből adódik, ugyanis az<br />
evangéliumok egy apáról tesznek tanúságot, míg a Philosztratosz anyáról. A másik nagy<br />
különbség épp abból adódik, hogy Jézus a megszállott fiú esetében nem, míg a kánaáni<br />
asszony esetében alkalmaz távgyógyítást, amiről olvasunk Apollóniosz életében is. Látható,<br />
hogy ismert volt abban a korban, hogy a lélek képes megszállni és uralma alá hajtani az<br />
embert. Következtethető az is, hogy valószínűleg vagy Philosztratosz ismerte a történetet,<br />
vagy maga a motívum volt ismert az antik világban. 28<br />
Összegzés<br />
Jézus csodái jelek voltak. Jelek arra vonatkozólag, hogy Isten uralma már eljött közénk és<br />
mint ilyenek, Jézus „elméleti” tanítását támasztják alá. Nagyon sokáig apologetikus jelleget<br />
kölcsönöztek a gyógyításoknak, olyan természetfeletti beavatkozásnak tartották a természet<br />
folyamába, amely Isten nagyobb dicsőségét hirdeti, ezzel kiszakítva keletkezésének<br />
környezetéből. Számunkra egyértelmű, hogy az epilepsziás gyermek örökre megszabadult<br />
rabságából, de nem ez volt az általános nézet. Valószínűleg (ha orvosilag nézzük) tovább<br />
szenvedett a betegségében, akárcsak Péter anyósa, aki ismét megbetegedhetett. Ők örültek<br />
annak, hogy Jézus pillanatnyilag helyreállította a kapcsolatukat Istennel. Nem is a gyógyuláson<br />
van a hangsúly, hanem a kapcsolat helyreállításán.<br />
Megállapítható, hogy az Újszövetség gyógyítás elbeszéléseinek motívumai, toposzai,<br />
betegségfajtái, gyógyításai és orvosi meglátásai hasonlóságot mutatnak a görög-római világ<br />
nézeteivel, ugyanakkor a krisztusi felségcím alátámasztását is szorgalmazzák. A görög társadalom,<br />
valamint a korai judaizmus betegséggel és gyógyítással kapcsolatos kérdéseire<br />
próbálnak választ adni. Szerepük fontos, mivel egy kultúra betegségről, orvoslásról vallott<br />
nézeteit tükrözik, annak a társadalomnak a kultúráját, amelyben Jézus Krisztus először<br />
hirdette meg evangéliumát, valamint annak a közegnek a kultúráját, ahová először vitték<br />
el a lelkes apostolok az isteni örömhírt.<br />
Felhasznált irodalom<br />
BENDEMANN, von R. (2006): ’Many-coloured illness’ (Mark 1,34): on the significance of illness in the<br />
New Testament therapy narratives. In. Wonders never cease: the purpose of narrating<br />
miracle stories in the New Testament and its religious environment. Continuum International<br />
Publishing Group, London.<br />
BLAIR, J. (2005): From Demons to Germs. In. Studia Universitatis Babeş-Bolyai Theologia Catholica<br />
Latina. 2005/2. Faculty of Roman Catholic Theology of the Babeş-Bolyai University Cluj-<br />
Napoca, 114.<br />
28 GUNDRY (1993): 249. 375.<br />
Györgyiné Koncz Judit – Kozma Gábor: Tudományra nevelve, Gerhardus Kiadó, Szeged, 2011. 21