11.11.2013 Views

KOZMA GÁBOR

KOZMA GÁBOR

KOZMA GÁBOR

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

A Z E V A N G É L I U M O K G Y Ó G Y Í T Á S E L B E S Z É L É S E I A G Ö R Ö G O R V O S L Á S K O N T E X T U S Á B A N …<br />

Ebben a történetben bizonyos fokú hasonlóságot fedezhetünk fel a gadarai ördöngös,<br />

holdkóros fiú vagy a kánaáni asszony leányának meggyógyításáról szóló elbeszélései<br />

között. Látható, hogy mind Tyanai Apollóniosz történetében (Philostr. V A III. 38.), mind<br />

az evangéliumokban egy beteg ifjúról vagy egy fiúról szerzünk tudomást. Mindhárom<br />

esetben egy lélek az, aki kínozza a beteget. Ugyanakkor a természetellenes viselkedés is<br />

megtalálható, mind az evangéliumi elbeszélésekben (Mk 5,3-6; 9,17.20.22.), mind<br />

Philosztratosz munkájában. A különbség a segítségkérő személyéből adódik, ugyanis az<br />

evangéliumok egy apáról tesznek tanúságot, míg a Philosztratosz anyáról. A másik nagy<br />

különbség épp abból adódik, hogy Jézus a megszállott fiú esetében nem, míg a kánaáni<br />

asszony esetében alkalmaz távgyógyítást, amiről olvasunk Apollóniosz életében is. Látható,<br />

hogy ismert volt abban a korban, hogy a lélek képes megszállni és uralma alá hajtani az<br />

embert. Következtethető az is, hogy valószínűleg vagy Philosztratosz ismerte a történetet,<br />

vagy maga a motívum volt ismert az antik világban. 28<br />

Összegzés<br />

Jézus csodái jelek voltak. Jelek arra vonatkozólag, hogy Isten uralma már eljött közénk és<br />

mint ilyenek, Jézus „elméleti” tanítását támasztják alá. Nagyon sokáig apologetikus jelleget<br />

kölcsönöztek a gyógyításoknak, olyan természetfeletti beavatkozásnak tartották a természet<br />

folyamába, amely Isten nagyobb dicsőségét hirdeti, ezzel kiszakítva keletkezésének<br />

környezetéből. Számunkra egyértelmű, hogy az epilepsziás gyermek örökre megszabadult<br />

rabságából, de nem ez volt az általános nézet. Valószínűleg (ha orvosilag nézzük) tovább<br />

szenvedett a betegségében, akárcsak Péter anyósa, aki ismét megbetegedhetett. Ők örültek<br />

annak, hogy Jézus pillanatnyilag helyreállította a kapcsolatukat Istennel. Nem is a gyógyuláson<br />

van a hangsúly, hanem a kapcsolat helyreállításán.<br />

Megállapítható, hogy az Újszövetség gyógyítás elbeszéléseinek motívumai, toposzai,<br />

betegségfajtái, gyógyításai és orvosi meglátásai hasonlóságot mutatnak a görög-római világ<br />

nézeteivel, ugyanakkor a krisztusi felségcím alátámasztását is szorgalmazzák. A görög társadalom,<br />

valamint a korai judaizmus betegséggel és gyógyítással kapcsolatos kérdéseire<br />

próbálnak választ adni. Szerepük fontos, mivel egy kultúra betegségről, orvoslásról vallott<br />

nézeteit tükrözik, annak a társadalomnak a kultúráját, amelyben Jézus Krisztus először<br />

hirdette meg evangéliumát, valamint annak a közegnek a kultúráját, ahová először vitték<br />

el a lelkes apostolok az isteni örömhírt.<br />

Felhasznált irodalom<br />

BENDEMANN, von R. (2006): ’Many-coloured illness’ (Mark 1,34): on the significance of illness in the<br />

New Testament therapy narratives. In. Wonders never cease: the purpose of narrating<br />

miracle stories in the New Testament and its religious environment. Continuum International<br />

Publishing Group, London.<br />

BLAIR, J. (2005): From Demons to Germs. In. Studia Universitatis Babeş-Bolyai Theologia Catholica<br />

Latina. 2005/2. Faculty of Roman Catholic Theology of the Babeş-Bolyai University Cluj-<br />

Napoca, 114.<br />

28 GUNDRY (1993): 249. 375.<br />

Györgyiné Koncz Judit – Kozma Gábor: Tudományra nevelve, Gerhardus Kiadó, Szeged, 2011. 21

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!