KOZMA GÁBOR

A Z E V A N G É L I U M O K G Y Ó G Y Í T Á S E L B E S Z É L É S E I A G Ö R Ö G O R V O S L Á S K O N T E X T U S Á B A N …
néven. 8 Jézus kézrátétellel (Lukácsnál exorcizmussal) meggyógyítja, így el tudja ismét látni
feladatát. Ezt támasztja alá az evangélisták megjegyzése, miszerint az asszony felgyógyulva
szolgált nekik. 9
A vérfolyásos asszony esetében (Mk 5,25-34; Mt 9,20-22; Lk 8,42b-48) pedig a görög
orvoslás hisztériát állapít meg. A hisztériát elsősorban a méh helyzetével hozzák kapcsolatba.
Eredete a vér túltengésével magyarázható, amelynek következtében a méh megdagad
vagy visszahúzódik. Így például ha a szív felé mozdul, pánik tör ki a betegen az akkori
megítélés szerint (például az asszony kétségbeesésében megérinti Jézus köntösét). Ugyanakkor
okozhat a hisztéria epilepsziát, letargiát, afóniát stb. További példa lehetne Erzsébet,
Keresztelő János anyja (Lk 1,5-25). 10 Utolsóként említhető ebben a kategóriában a láz,
amely kapcsolatban áll a pneumatológiával. Ugyanakkor ezek az esetek démonmegszállásnak
is tekinthetőek (Lk 5,12-16, Péter anyósának az esete). 11
Aszklépiosz, Tyanai Apollóniosz, valamint a császárok esetében látható, hogy használják
az érintéssel való gyógyítást. Kos szigetén kifejezetten ilyen feljegyzések olvashatók.
12 Apollóniusz is gyógyít béna embereket kézrátétellel (V A III. 39.), valamint
Vespásiánusz Egyiptomban ugyancsak egy béna embert hasonló módon orvosol (Tac. Hist.
4, 81–82; Suet. Vesp. 7, 1–3; Dio Cass. 65, 8).
„A vakoknak a látást”
A szervezet az információk nyolcvan százalékát a szem segítségével szerzi, így ha a látás
élménye megsérül vagy hiányzik, nehezen lehet pótolni. Az sem meglepő, hogy az ókori
ember Istentől származónak vélte. A világosság számukra nem a Naptól ered, hanem Isten
külön teremtette (Ter 1,3). A világosság (amely gyakran az életet jelentette) az emberben
élt, a szívben; az értelem központjában. Ez a belső világosság sugárzott ki a szemen keresztül,
így voltak képesek látni. A vak emberből csak sötétség áradhatott ki, nem meglepő
tehát, hogy gyakran kapcsolták a vakságot rontáshoz, igézéshez. 13 Főképp azért, mert a
szem a legfontosabb testtájhoz tartozik, amelyet az orvosi antropológia úgy ismer, mint a
szem-szív tájék. 14 Az akkori emberek a szemet a szív ablakának tekintették.
A lukácsi műben gyakran szerepel a vakság (Lk 5,34-42; 11,33-36; 18,35-43; 7,21-22;
4,18; ApCsel 28,23). 15 Lukácsnál, de általában az evangélistáknál egy ilyen ember meggyógyítása
(és általában a beteg meggyógyítása) a teljesség helyreállítását is jelenti. Ez kapcsolatban
áll azzal is, mennyire képes valaki elfogadni Jézus küldetését. Ez látható a Lk 4,18-
19-ben és az ApCsel 28,23-28-ban. Ez a két perikópa mint keret fogja át a lukácsi művet. 16
Ebből kiderül, hogy a vakság egyike a legsúlyosabb betegségnek. Ennek legyőzésére jött
8 BENDEMANN (2006): 108. 111; WEISSENRIEDER (2003): 157-158; BLAIR (2005): 113.
9 PILCH (2000): 108-109; BLAIR (2005): 113; BENDEMANN (2006): 111.
10 WEISSENRIEDER (2003): 58–62.
11 WEISSENRIEDER (2003): 157–165.
12 WELLS (1998): 29–30. 69.
13 PILCH (2000): 133; DUNCAN – BERRETT (1989): 63; ELLIOTT (2008): 223–224; PILCH (2008): 222.
14 PILCH (2000): 107; PILCH (2008): 222.
15 PILCH (1999): 74.
16 PILCH (2000): 114–115.
Györgyiné Koncz Judit – Kozma Gábor: Tudományra nevelve, Gerhardus Kiadó, Szeged, 2011. 17