You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
T R A N S Z C E N D E N T Á L I S K O N T R A P O L I T I K A I T E O L Ó G IA? A K É T P A R A D I G M A …<br />
az ember szabad szubjektum, saját maga a tárgya szabad, létét meghatározó tetteinek. Üdvössége<br />
abban áll, hogy végérvényesen és szabadon elfogadja-e önmagát Isten előtt.<br />
Történelemszemlélet<br />
A gonoszság nem tolódik ki a halál általi véglegességre, hanem valóságosan jelen van az<br />
emberi civilizációban. A keresztényeknek fel kell vállalni az elnyomás ellen való harcot,<br />
ami nem azt jelenti, hogy Isten országa egyszerűen a politika céljává legyen. Viszont az<br />
egyháznak nincsen annál nagyobb vétke, mint amikor saját politikai „semlegességét”olyan<br />
áron szerzi meg, hogy e mögé bújva nem vállalja fel a felelősséget - mondja Metz. 28 Szerinte<br />
csak akkor létezhet a jövőben humánus kultúra, ha ténylegesen meg tud szerveződni<br />
egy olyan politikai erő, amely azt tartja szem előtt, hogy az emberek szabadságukat megőrizve<br />
továbbra is emberek maradjanak. A kereszténység nem csupán mint pótlék vonja<br />
bele Istent a jövő kérdését illető vitákba. Épp ellenkezőleg a megfeszített Úr emlékezetét<br />
igyekszik jelenvalóvá tenni a technológiai civilizációban. Maga az emlékezés több módon<br />
ragadható meg. Vannak emlékek, amelyek révén az ember megkönnyíti magának a múlthoz<br />
való viszonyát, melyek segítségével védett a múlt minden ártó erőitől („a régi szép<br />
idők emlékei”), ennek következében leginkább a jövőt elviselhetővé tevő ópiummá válik.<br />
„Vannak azonban veszélyes emlékek is, melyek nyugtalanító erővel követelnek jogot<br />
maguknak. Olyan emlékek, amelyek néhány pillanatra könyörtelenül megvilágítják<br />
mennyire nem egyértelmű az, amivel már régóta kiegyeztünk. Ezek az emlékek<br />
áttörik az elfogadottnak számító normák struktúráit, és felforgató hatásukkal a<br />
jövőre mutatnak. Ezt az emlékezést kizárólag gyakorlati síkon lehet „közvetíteni.” 29<br />
Az emlékezés a fenyegetett önazonosság megmentésének a kategóriája, ugyanis felébredésével<br />
formálódik az önazonosság.<br />
A történelem az a közeg a politikai teológia rendszerében, amelybe belehelyezkedik<br />
a szubjektummá válás feszültsége. Metz gondolkodásának forrása a II. világháború borzalmas<br />
tapasztalata, de szembekerül azzal a helyzettel, hogy ez a történelmi tragédia nem<br />
vetíthető ki minden kor és társadalom problémájaként. Két módon oldja meg a kérdést: az<br />
egyik áthidaló súlypont Jézus Krisztus kínszenvedése, mint egyetemes szolidaritás. Egyetemességéből<br />
fakadóan kiterjeszthető, sőt lényegénél fogva erre irányul. A másik pedig<br />
az egyes ember életében megtapasztalt egyéni szenvedés, amelyet Metz mindig Jézus<br />
szenvedéséhez kapcsol. Rahner átfogóbban közelíti meg a történelem kérdését, mintegy<br />
előzeteseként a gyakorlatnak. Azt mondja, hogy ha a végtelen Valóság önmagával való<br />
dialógusra hívja meg az embert, akkor ebből adódóan a transzcendencia történelme szétválaszthatatlanul<br />
összefonódik a világ történelmével. E két szabadság együtt halad, története<br />
egyenlő terjedelmű a világtörténelemmel, és mivel ez utóbbinak nincs egyetlen<br />
olyan mozzanata sem, amely ne lehetne a transzcendentális megismerés tárgyi valósága. 30<br />
28 METZ (2005)<br />
29 METZ (2004): 105.<br />
30 AZ 1TIM 2, 3-4-re hivatkozik a szerző: „Ez jó és kedves üdvözítő Istenünk szemében, aki azt akarja,<br />
hogy minden ember üdvözüljön és eljusson az igazság ismeretére.” (Szent István Társulat)<br />
Györgyiné Koncz Judit – Kozma Gábor: Tudományra nevelve, Gerhardus Kiadó, Szeged, 2011. 37