Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
A BA B I L O N I G A L U T H A T Á S A A Z S I D Ó I D E N T I T Á S A L A K U L Á S Á R A<br />
DÉNES GABRIELLA<br />
A BABILONI GALUT HATÁSA A ZSIDÓ IDENTITÁS ALAKULÁSÁRA<br />
Mottó: The exile is not simply a change of address. 1 (Karen Armstrong)<br />
Az izraeliták történelmét vizsgálva azt kell feltételeznünk, hogy a Babiloni galutban eltöltött<br />
közel hetven év (Kr. e. 596-538) erős hatást gyakorolt a kor emberére. Feltételezhető,<br />
hogy az említett időszakban végbement változások nem pusztán „dogmatikai”, azaz tanbeli<br />
változásokhoz vezettek (pl. JHWH mindenütt jelenvalósága), hanem a nép önmeghatározási<br />
folyamatára is igen jelentős hatást gyakoroltak. Ugyanis a kisebbségi helyzet drasztikus<br />
kihívást jelentett: ha nem akartak beolvadni, fel kellett ismerniük a másságot. Ezt pedig<br />
akkor tudták megtenni, ha ismerték saját kultúrájukat. Az addig valószínűleg leginkább<br />
szóban létező, szimbolikus hagyományt muszáj volt interiorizálni, s valamelyest konkretizálni<br />
is. A következőkben azt fogjuk megvizsgálni, miként történt ez az izraeliták esetében<br />
és milyen stratégiákat alkalmaztak ehhez.<br />
A babiloni hódítás következményei<br />
Jeruzsálem és a déli országrész asszír hódításpolitika 2 mintáját követő, három lépésben<br />
történő elfoglalása két igen fontos veszteséget eredményezett az izraelita társadalomnak.<br />
Az egyik a salamoni templom Kr. e. 586/587-ben történt elpusztítása, a másik az ezzel<br />
szorosan összefüggő állami és vallási intézményrendszer összeomlása volt. A templom<br />
lerombolása azért számított sokkal megrázóbbnak, mint bármely más város bevétele, mivel<br />
a zsidók azt gondolták, hogy JHWH mindenkor meg fogja védeni Dávid házát, a templom<br />
meghódítása pedig a korabeli nézet alapján, a patrónus istenségnek az adott városból/államból<br />
való távozását, illetve gyakran az istenség bukását és eltűnését is jelentette. 3<br />
Az ország istenei az ország/polisz egységét képviselték, a település lakói pedig az adott<br />
isten kultuszközösségeként határozták meg önmagukat. 4 A zsidók helyzetét az kultuszcentralizáció<br />
5 által törvényrangra emelt elgondolás sem könnyítette, mely szerint egyetlen<br />
1 ARMSTRONG (2007): 170.<br />
2<br />
Kifejtve: MILLER–HAYES (2003): 305.<br />
3<br />
Vö. ARMSTRONG (1997b): 110.<br />
4 ASSMANN (2008): 57.<br />
5<br />
A zsidó kultusz fontos reformjaként kell fölfogni a kultuszcentralizációt (Kr. e. 622). Felmerül egy<br />
igen érdekes kérdés, vajon Jozija önszántából reformálja meg az ősi intézményeket, vagy rákényszerítik<br />
a régi vallási törvénykönyv kibővítését (Vö. GRAVES – RAPHAEL [1969]: 7.). Kérdésként merül fel<br />
a szövegek exegetikai és szövegkritikai vizsgálata alapján, hogy Jozija a 2Kir 22-23-ban említett törvénykönyvet<br />
megtalálja, netán megírja (ezt a nézetet képviseli többek között W. de Wette, T.<br />
Oestreicher). Továbbá hogy Jozija célja a kultusz egysége vagy megtisztítása, s egyszersmind az asszír<br />
állami kultusztól való függetlenítése volt (G. Hölscher). A 2Kir 23,4-15.19.24-ben leírt kezdeményezések<br />
mind-mind arra utalnak, hogy a kultuszcentralizáció és a vallás megtisztítása erős politikai<br />
hatás alatt történt, sőt tulajdonképpen egyfajta emancipáció és bekebelezés-politika szerves részét<br />
Györgyiné Koncz Judit – Kozma Gábor: Tudományra nevelve, Gerhardus Kiadó, Szeged, 2011. 23