You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
DE P R I V Á C I Ó K É S M E G K Ü Z D É S S Z E R E P E A B Ö R T Ö N A D A P T Á C I Ó B A N<br />
Aday (1994) 4 kutatása során megállapította, hogy az idősebb fogvatartottak coping<br />
stratégiák sorozatát alkalmazzák, beleértve a vallásos tevékenységeket, a problémáról való<br />
gondolkodás elkerülését és segítségkérést a többi fogvatartottól.<br />
Rokach (1997) 5 kimutatta, hogy a börtönben töltött idő meghatározza, hogy milyen<br />
megküzdési stratégiát használ az illető. (Pl. vallásosság és önfejlesztés, napi tevékenység<br />
növelése.)<br />
Mohino és társai (2004) fiatalkorú bűnelkövetőket vizsgáltak. A megküzdési stratégiákat<br />
két csoportra osztották: megközelítő és elkerülő stratégiák, valamint viselkedéses és<br />
kognitív módszereket különböztettek meg. Kutatásukban a vizsgálati személyek inkább a<br />
megközelítéses stratégiát preferálják, szemben az elkerüléssel.<br />
Frenk Van Harreveld és társai (2007) a fogvatartottak érzelmi megküzdését kutatták.<br />
A vizsgálati személyek fele passzív megküzdési módokat alkalmazott a fellépő problémák<br />
enyhítésére, a fogvatartottak másik fele pedig az aktív stratégiákat részesítette előnyben.<br />
Összességében elmondható, hogy a börtönben alkalmazott megküzdési stratégiáknak<br />
kiemelt szerepük van a börtönhatások enyhítésében. Még a kevésbé sikeresnek mondható<br />
coping technika is nagy hatással van a fogvatartottak életére, hiszen a feszültségek<br />
ezáltal is csökkennek.<br />
Hipotézisek<br />
Vizsgálatom során – az előzetes megfigyeléseim és szakirodalmi adatok alapján – 3 hipotézist<br />
fogalmaztam meg.<br />
1. hipotézis: Az „Együttműködő” és „Nem együttműködő” csoport között különbség<br />
van a börtönkörülményekhez alkalmazkodás tekintetében.<br />
2. hipotézis: A fegyelmi eljárás alá vont fogvatartottak nagyobb mértékben azonosulnak<br />
az informális börtönértékekkel és normákkal, mint az egyáltalán nem, vagy maximum<br />
2 fegyelmi eljárás alá vont fogvatartottak.<br />
3. hipotézis: A „Nem együttműködő” csoport feszültségeit nem célirányos reakciókban<br />
vezeti le, gyakrabban használ érzelmi indíttatású konfliktusmegoldási stratégiákat,<br />
mint az „Együttműködő” csoport.<br />
Módszer<br />
I. Vizsgálat helyszíne: Váci Fegyház és Börtön<br />
Vizsgálatomat a Váci Fegyház és Börtönben készítettem. Az intézetben börtön és fegyház<br />
fokozatú férfi fogvatartottak helyezhetők el.<br />
II. Vizsgálati személyek<br />
A vizsgálatban 60 fő (N=60, M=34,02, SD= 7,210), legalább egy éve szabadságvesztés büntetését<br />
töltő férfi fogvatartott vett részt. A mintát két csoportra osztottam a fegyelmezések<br />
száma szerint. Azok a fogvatartottak, akiket egyáltalán nem, vagy maximum 2 alkalommal<br />
vontak fegyelmi eljárás alá, alkotják az „Együttműködő” csoportot (31 fő).<br />
4 MOHINO (2004)<br />
5 MOHINO (2004)<br />
Györgyiné Koncz Judit – Kozma Gábor: Tudományra nevelve, Gerhardus Kiadó, Szeged, 2011. 175