11.11.2013 Views

KOZMA GÁBOR

KOZMA GÁBOR

KOZMA GÁBOR

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

DE P R I V Á C I Ó K É S M E G K Ü Z D É S S Z E R E P E A B Ö R T Ö N A D A P T Á C I Ó B A N<br />

Aday (1994) 4 kutatása során megállapította, hogy az idősebb fogvatartottak coping<br />

stratégiák sorozatát alkalmazzák, beleértve a vallásos tevékenységeket, a problémáról való<br />

gondolkodás elkerülését és segítségkérést a többi fogvatartottól.<br />

Rokach (1997) 5 kimutatta, hogy a börtönben töltött idő meghatározza, hogy milyen<br />

megküzdési stratégiát használ az illető. (Pl. vallásosság és önfejlesztés, napi tevékenység<br />

növelése.)<br />

Mohino és társai (2004) fiatalkorú bűnelkövetőket vizsgáltak. A megküzdési stratégiákat<br />

két csoportra osztották: megközelítő és elkerülő stratégiák, valamint viselkedéses és<br />

kognitív módszereket különböztettek meg. Kutatásukban a vizsgálati személyek inkább a<br />

megközelítéses stratégiát preferálják, szemben az elkerüléssel.<br />

Frenk Van Harreveld és társai (2007) a fogvatartottak érzelmi megküzdését kutatták.<br />

A vizsgálati személyek fele passzív megküzdési módokat alkalmazott a fellépő problémák<br />

enyhítésére, a fogvatartottak másik fele pedig az aktív stratégiákat részesítette előnyben.<br />

Összességében elmondható, hogy a börtönben alkalmazott megküzdési stratégiáknak<br />

kiemelt szerepük van a börtönhatások enyhítésében. Még a kevésbé sikeresnek mondható<br />

coping technika is nagy hatással van a fogvatartottak életére, hiszen a feszültségek<br />

ezáltal is csökkennek.<br />

Hipotézisek<br />

Vizsgálatom során – az előzetes megfigyeléseim és szakirodalmi adatok alapján – 3 hipotézist<br />

fogalmaztam meg.<br />

1. hipotézis: Az „Együttműködő” és „Nem együttműködő” csoport között különbség<br />

van a börtönkörülményekhez alkalmazkodás tekintetében.<br />

2. hipotézis: A fegyelmi eljárás alá vont fogvatartottak nagyobb mértékben azonosulnak<br />

az informális börtönértékekkel és normákkal, mint az egyáltalán nem, vagy maximum<br />

2 fegyelmi eljárás alá vont fogvatartottak.<br />

3. hipotézis: A „Nem együttműködő” csoport feszültségeit nem célirányos reakciókban<br />

vezeti le, gyakrabban használ érzelmi indíttatású konfliktusmegoldási stratégiákat,<br />

mint az „Együttműködő” csoport.<br />

Módszer<br />

I. Vizsgálat helyszíne: Váci Fegyház és Börtön<br />

Vizsgálatomat a Váci Fegyház és Börtönben készítettem. Az intézetben börtön és fegyház<br />

fokozatú férfi fogvatartottak helyezhetők el.<br />

II. Vizsgálati személyek<br />

A vizsgálatban 60 fő (N=60, M=34,02, SD= 7,210), legalább egy éve szabadságvesztés büntetését<br />

töltő férfi fogvatartott vett részt. A mintát két csoportra osztottam a fegyelmezések<br />

száma szerint. Azok a fogvatartottak, akiket egyáltalán nem, vagy maximum 2 alkalommal<br />

vontak fegyelmi eljárás alá, alkotják az „Együttműködő” csoportot (31 fő).<br />

4 MOHINO (2004)<br />

5 MOHINO (2004)<br />

Györgyiné Koncz Judit – Kozma Gábor: Tudományra nevelve, Gerhardus Kiadó, Szeged, 2011. 175

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!