KOZMA GÁBOR

A BA B I L O N I G A L U T H A T Á S A A Z S I D Ó I D E N T I T Á S A L A K U L Á S Á R A
dik arról, hogy milyen juttatások illették meg a zsidók királyának háztartását. 9 Az izraeliták
pedig, ha a kirótt tizedet kifizették és a robotot ledolgozták, gyakorolhatták hitüket, és
saját közigazgatásuk is volt. Az ősi családszervezetek megmaradhattak. Ezek vezetői is
megmaradhattak tisztségükben, hatalmukat sem korlátozták. 10 Bizonyos szinten saját ügyleteikkel
is foglalkozhattak (Ez 8,1; 20,1. 3), de emellett is csak megtűrt személyek voltak.
Sokan közülük Jeruzsálemben vezető pozíciót töltöttek be, Babilonban azonban teljes mértékben
a perifériára kerültek, ugyanis nem voltak politikai jogaik. Legfőképpen ez jelentette
az elnyomásukat.
A fogság kiváltotta reakciók
A fogság legnagyobb veszélye az volt, hogy a deportáltak teljesen elvesztik hitüket, hiszen
addig Jeruzsálemet a teremtett világ szívének tudták, s innen a világműveltség központjába
kerültek. Ez a hely sokkal hatalmasabb és fejlettebb volt, mint addigi hazájuk, s összehasonlíthatatlanul
gazdagabb és díszesebb is. A központi probléma, amely Jeruzsálem és a
templom lerombolása után jelentkezett, s alapjaiban mozgatta meg az izraelita vallást,
Jozija kultuszcentralizációjából származik, pontosabban annak alaptételéből, mely szerint
nem lehet JHWH-t máshol dicsőíteni, csakis a salamoni templomban. Emellett pedig egy
új, részben ismerős, ám nagyrészt új kultúrával találkoztak. Az állami felügyelet és hivatalos
szabályozás megszűnése a közösség permeabilitásához vezetett, 11 s maguknak kellett
szembesülniük olyan kérdésekkel, mint például, hogy mit kell tenni ebben a helyzetben,
mennyiben fogadható el az idegen kultúra, az idegen vallási elemek, vagy mennyiben kell
elutasítani ezeket. 12 Ebben a helyzetben némi segítséget nyújt a cselekvésre és szemléletváltásra
felszólító jeremiási levél (Jer 29,4-7). 13 Jóllehet a benne foglalt nézetével Jeruzsálemben
hazafiatlannak számíthatott, hisz nem tartózkodási helye mellett emelt szót, és
nem is a logikusnak tűnő, radikális nacionalista alternatívát népszerűsítette. 14 Jeremiás
üzenetét két sarkalatos pontba lehet összefoglalni: felismerni az idők jeleit, és alkalmazkodni
hozzájuk. Ezt pedig úgy lehet teljesíteni, hogyha JHWH áldó jelenlétére hagyatkoznak,
akaratát elfogadják és megvalósítják a száműzöttek között is. 15 A prófétai levél megléte
egy adott nézőpontot képvisel, amit korántsem fogadott el minden Babilonban lakó izraelita.
A következőkben a teljesség igénye nélkül, a különböző lehetséges alkategóriáktól elte-
9 BOADT (1984): 384. és MCKENZIE (1968): XXVI.
10 MASPERO (é.n.): 238.
11 ALBERTZ (2002): 138.
12
Megjegyzem, a kérdésfelvetés konkrét alakjában nem rekonstruálható, de nem is egyfajta tudatos,
irányított gondolkodásról van itt szó. Komoróczy Géza azt mondja, a tudatosság nem feltétele az
identitás megőrzésének, de elvesztésének sem (vö. KOMORÓCZY (1995): 216.), s hozzátehetjük, tehát
az idegen kultúrához való alkalmazkodás kérdésének sem.
13
A jeremiási levél kapcsán fontos elgondolkodni azon, hogy a levél igazi címzettjei maguk a Jeruzsálemben
maradottak is lehettek. Célja pedig az lehetett, hogy a Babilonban élőket megóvja egy felelőtlen
akciótól, melyre esetleg a Hananja-prófécia nyomán készülődhettek (Vö. KŐSZEGHY (2002):
45.), illetve az otthon maradottakat figyelmeztesse, JHWH nem siet automatikusan a népe segítségére,
hanem különböző egyéni/közösségi áldozatot is kell hozni (Vö. KŐSZEGHY (2003): 63-66.).
14
Vö. ZAMFIR (2004): 296.
15 HAUSMANN (2004): 146.
Györgyiné Koncz Judit – Kozma Gábor: Tudományra nevelve, Gerhardus Kiadó, Szeged, 2011. 25