arab koegzisztencia kultúraszociológiai és vallástörténeti ... - Or-Zse
arab koegzisztencia kultúraszociológiai és vallástörténeti ... - Or-Zse
arab koegzisztencia kultúraszociológiai és vallástörténeti ... - Or-Zse
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Doktori Disszertáció<br />
Kárpáti Judit<br />
<strong>Or</strong>szágos Rabbiképző – Zsidó Egyetem<br />
Zsidó Vallástudományi Doktori Iskola<br />
2009<br />
Dolgozatomban megkísérlem felvázolni, ill. megérteni azt a folyamatot, - s annak társadalmi,<br />
gazdasági, szociállélektani, kulturális antropológiai, etnográfiai tényezőit -, amelynek során a<br />
kezdeti, viszonylag toleránsnak tetsző <strong>arab</strong> viszonyulás a zsidósághoz a mai problémákkal<br />
terhes, szinte feloldhatatlannak tűnő konfliktushelyzetekhez vezetett.<br />
Vizsgálódásaim közben választ keresek azokra a kérdésekre, melyekkel mindennapi<br />
beszélgetéseim alkalmával, a világ eseményeiről szóló médiaközvetítések és<br />
helyzetelemzések kapcsán alkalmam volt szembesülni:<br />
Igaz-e, hogy<br />
a. az <strong>arab</strong> – iszlám világban kedvezőbb volt a zsidók helyzete, mint a keresztény<br />
társadalmakban?<br />
b. a „békés <strong>arab</strong> – zsidó együttélésnek” a nagyhatalmak és/vagy az európai cionisták<br />
közel-keleti megjelenése vetett véget?<br />
c. a jelenkor ún. „palesztin-kérdése” lényegében kultúrák, vallások összeütközése, vagy<br />
inkább a nagyhatalmi befolyás által létrejött konfliktushelyzet?<br />
A multidiszciplináris módszerrel történő elemzés során a jelentősebb zsidó vallási és<br />
kulturális központokban élők helyzetét és sorsát főként nyomtatásban már megjelent, de<br />
magyar nyelven még nem elérhető, középkori <strong>arab</strong>, zsidó, ill. újkori brit, francia és amerikai<br />
diplomáciai és hírszerzési, elsődleges forrásokra, ill. modern etnográfiai, kulturális<br />
antropológiai kutatások eredményeire támaszkodva igyekszem felvázolni.<br />
Bár a korábban említett nagyjaink számos igen figyelemre méltó eredménnyel járultak hozzá<br />
a nemzetközi orientalisztika tudományához csakúgy, mint napjaink neves Közel-Kelet<br />
szakértői – asszírológusai, egyiptológusai, az iranisztika és <strong>arab</strong>isztika művelői -, akik számos<br />
területen alkottak maradandót saját tudományágukban, azonban magyar kutatók zsidó<br />
aspektusból nem vagy alig vizsgálták az <strong>arab</strong> világot, s így magyar nyelvű tudományos<br />
elemzés nem vagy szinte alig létezik ebben a tárgykörben. Ezért célkitűzéseim között<br />
szerepel, hogy az eddig csak idegen nyelven elérhető, a zsidó – <strong>arab</strong> kohabitáció kérdésével<br />
kapcsolatos nézeteket és legújabb elméleteket a hazai tudományosság elé tárjam.<br />
9