arab koegzisztencia kultúraszociológiai és vallástörténeti ... - Or-Zse

Doktori Disszertáció
Kárpáti Judit
Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem
Zsidó Vallástudományi Doktori Iskola
2009
Ezen kívül, bár szintén későbbi korból, rendelkezésünkre állnak Natan ha-Bavli 110 és Tudelai
Benjámin 111 zsidó utazók leírásai, amelyekből különösen a bagdadi zsidó közösség, ill. az
exilarkha életének eseményeiről kaphatunk kiváló tudósításokat.
A meglévő források, illetve a későbbi muszlim társadalomról, s benne a zsidóságról képet adó
Geniza- dokumentumok alapján a zsidó közösség szempontjából egy kétirányú fejlődésmenet
vázolható fel a következő két-három évszázad folyamán. A közösség és a külvilág
viszonylatában egyértelműen megállapítható – kisebb-nagyobb hullámvölgyekkel tarkítva –,
az egyenes vonalú elmozdulás a szegregációból egy nagyfokú társadalmi integráció irányába.
A közösség belső életét tekintve pedig létrejött egy távoli régiókat is átszelő, 112 behálózó, a
gazdasági, társadalmi, kulturális és vallási életre kiható magas fokú önszerveződés.
Az arab uralom első évszázadában, a Dar-al-Iszlamban, azaz iszlám uralom alatt lévő
területeken jelentősen korlátozták a dhimmik mozgásszabadságát. 113 Ennek legfőbb oka
katonai – biztonsági jellegű, másodsorban az adózás szigorú betartatása volt. Nem utolsó
sorban pedig meg kellett akadályozni a mezőgazdasági termelést biztosító, nehéz
körülmények között élő, súlyos adóterhektől nyomorított, nem-muszlim falulakók városokba
történő tömeges elvándorlását. 114
110 Natan Ben Jicchak HaKohén HaBavli נתן בן יצחק הכהן הבבלי (10. sz.) történetíró életkörülményeiről csak
írásaiból lehet következtetni. Nagy részletességgel számol be az exilarkhák életéről, köztük kortársáról Mar
‘Ukbáról. Eredeti arab nyelven íródott történeteinek egy részét Friedlander találta meg a Kairói Genizában.
Néhány beszámolóját (héber nyelven) tartalmazza az 1546-ban Konstaninápolyban Sullam, S. által kiadott
Zakuto Juhasszinja, ill. Neubauer, A. kiadása. (Med. Jew. Jew. Chron. ii. Chron. Ii. 83 et seq. 83 et seq.) Ginzburg,
L. bebizonyította, hogy Rothenburgi Meir reszponzumában rá utal az Afrikai Náthán Rabbi név.
111 Tudelai Benjámin, - - navarrai születésű rabbi, aki a 12. sz. második felében bejárta Dél-
Európát, Észak-Afrikát és Nyugat-Ázsiát, közel 300 várost, ill. számos zsidó közösséget látogatva meg.
Beszámolóit a történészek nagyon hitelesnek fogadják el, kiv. a Kínáról és Cejlonról adott leírást. 1165-ben
kezdődött tíz évig tartó utazását a מסעות של בנימין (Benjámin utazásai) c. héber nyelvű könyvében örökítette
meg, melyet Adler, M.N. fordításában (The Itinerary of Benjamin of Tudela) adtak ki 1907-ben Oxfordban
(Újabb kiadás: The Itinerary of Benjamin of Tudela: Travels in the Middle Ages. trans. Joseph Simon. Pangloss
Press, 1993)
112 Pl. a bagdadi zsidó közösség szellemi hatása alá került az egész Földközi-tenger térsége.
113 A próféta kedvenc feleségére, Ajsára visszavezetett hadith (tradíció) szerint a Hidzsázban kétféle vallásúnak
nem szabad találkoznia. Ennek alapján Omar kalifa kiűzte innen a nem-muszlimokat, csak kereskedők és
mesteremberek tartózkodhattak ott legfeljebb három napig. (Utal erre a hadíthra Goldziher is a spanyolországi
iszlámról szóló írásában, in Goldziher, I.: Az iszlám kultúrája, Bp., 1981, I. kötet, 113. old.)
114 “Még későbbi, szabadabb időkben is az adóbefizetésről szóló igazolás szolgált útlevélként az utazó számára.”
[Stillman, Norman A.: The Jews of Arab Lands: A History and Source Book, Philadelphia, 1979 , p. 28 ( angolból
ford.: a szerző)]
ר'‏ בנימין מטודלה
39