arab koegzisztencia kultúraszociológiai és vallástörténeti ... - Or-Zse

Doktori Disszertáció
Kárpáti Judit
Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem
Zsidó Vallástudományi Doktori Iskola
2009
élt Oszlopos Simeon 63 -, Mohamed is félrevonult időnként a Mekkától nem messze lévő
hegyekbe, ahol a nappalokat elmélkedéssel, az éjszakákat virrasztással töltötte aszkéta módra.
Ilyen meditációs alkalmak során jutott el az egyistenhit elfogadásához, és kereste a választ
arra a kérdésre, vajon az ő népe, az arab nép mikor kap égi írásos kinyilatkoztatást a saját
nyelvén. A Korán szerint egy ilyen virrasztás alkalmával hallotta az égi hangot, amely „tiszta
arabsággal” szólt hozzá, mintegy válaszként töprengéseire: „Hirdesd Urad nevében, Aki
teremtett ....” 64 Negyven éves volt, mikor megértette kiválasztottságát, amelyet – sok más
prófétához hasonlóan -, kétkedve fogadott. 65
Idővel azonban meggyőződésévé vált, hogy
küldetése nem más, mint hogy a politeizmus kételyeiben gyötrődő, új utakat kereső népe
számára eljuttassa a mennyei üzenetet az egyetlen Isten létezéséről.
A vallástörténészek véleménye jelentős mértékben megoszlik abban a tekintetben, hogy
Mohamed monoteista meggyőződése zsidó vagy keresztény hatásra alakult-e ki. A kereskedő
– prédikátorok között minden bizonnyal hallgatta mindkét vallás képviselőit, és azt is tudjuk,
hogy egy karavánútja során mély és maradandó benyomást tett rá a szír szerzetesek jámbor
vallásossága. Vélhetően az erről szóló források alapján, egészen a 19. századig úgy tartották,
hogy Mohamed meggyőződését a keresztény tanítások formálták monoteista irányba, mígnem
Abraham Geiger felvetette az elsődleges zsidó hatás lehetőségét. 66 Az 1920-as években Tor
Andrae és Richard Bell ismét a muszlim vallás keresztény gyökerei mellett érveltek. 67
63 Oszlopos Simeon, arab aszkétikus szent. Sziszánban (Szíria) született 390 körül, meghalt Aleppo mellett, 459-
ben. „…a II. századtól kezdve megindult az a folyamat, amelynek során főként férfiak, egyenként vagy kisebb
csoportokban elhagyták a várost, kivonultak a társadalomból, hogy a pusztaságban, a magányban jobban
hallják Isten hívó szavát. Ez a mozgalom Egyiptomban a III. századtól kezdve egyre jelentősebb lett, és
hamarosan Szíria keresztényei között is követőkre talált.” [Török József: Szerzetesek és lovagrendek
Magyarországon, Budapest, 1990, 10. old.]
64 Szúra 96:1 (Szúra al-‘alaq (A vérrög)) اقْرَوأْ‏ ‏َو ‏َو ‏َوي - (ejtsd: iqra/ bi-iszmi rabbika allathí khalaqa)
Korán (az első, kúfai számozást követő 1923. évi (1342. hidzsra évi) kairói Korán-kiadás alapján fordította:
Simon Róbert), Budapest, Helikon, 1987
65 Az iszlám kezdeteiről lásd még magyar nyelven: Goldziher, I.: Az iszlám, Bp.,1881; Simon R.: A Korán világa,
Bp, 1987 ; Simon R.: Az iszlám kultúrája I-II, Bp.,1981; Goldschmidt, A.: Közel-Kelet rövid története, Bp., 1997;
Benke J.: Az Arab országok története, Budapest, 1998, I-II. kötet; Maróth M.: Az iszlám, Bp, 2007,; Cahen,C.: Az
iszlám, Bp., 1989; Armstrong, K.: Mohammed – az iszlám nyugati szemmel, Bp., 1991
66 Geiger, A.: Was hat Mohammed aus dem Judentum aufgenommen?, Baden, 1833
67 Andrae, T. : Der Ursprung des Islams und das Christentum, Uppsala - Stockholm, 1926; Bell, R.: The Origin of
Islam in its Christian Environment, London, 1926
بِلالْ‏ ‏ِل رَوبِّل ‏َو ا ‏َّمذِلي
23