arab koegzisztencia kultÃºraszociolÃ³giai Ã©s vallÃ¡stÃ¶rtÃ©neti ... - Or-Zse

More documents

Recommendations

Info

Doktori Disszertáció Kárpáti Judit Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem Zsidó Vallástudományi Doktori Iskola 2009 Bár az Edomot is meghódító nabateus 11 törzsek kezdetben a Makkabeus – felkelés mellé álltak, és különösen Júda és Jonatán idejében, a zsidókkal vállvetve harcoltak a közös ellenség, a Szeleukidák ellen, azonban Alexander Jannaj, Hasmóneus király uralkodásától fogva, egészen Nagy Heródes 12 idejéig a zsidó – nabateus kapcsolatokat a viszálykodás jellemezte, melynek során a hadi szerencse hol az izraelitáknak, hol pedig az araboknak kedvezett. Ezzel szemben zsidók és arabok békés együttéléséről tudunk Palmírában, a szír sivatag oázisvárosában. Itt arámiakkal, perzsákkal együtt éltek a zsidók, és jelentős vallási - társadalmi befolyással rendelkeztek uralkodói körökben, akik abban az időben arabok voltak. Odenathusz 13 király és később, felesége Zenóbia 14 idején (i.sz. 260-272) a városállam nemcsak megszabadult mind a római, mind pedig a perzsa igától, hanem igyekezett hatalmát egészen Palesztináig, sőt Egyiptomig kiterjeszteni. Történelmi források szerint a Második Szentély idejében egészen az i.sz. 3. századig érkeztek zsidók Palmírából (Tadmor) a Szentföldre zarándokként, vagy odatemetkezés céljából. A Talmudban is olvashatunk a Palmíráról: a Róma-barát Odenathus királyról, Rabbi Johanan, az akkori zsidóság szószólója meglehetősen elítélő módon nyilatkozik: „Dicsőség annak, aki szemtanúja lehet Tadmor elestének!” 15 . 11 A nabateusok magukat nabatunak nevezték, melynek jelentése „vízhordó, vízmerítő emberek“. A nabateusok (arabul al-anbāṭ) olyan, az arábiai sivatag északi részétől egészen a Jordán folyó déli szakaszáig terjedő térségben élő sémi ‏,األنباط népcsoport, amely az arámi nyelvet használta. Ebből következtetik a történészek, hogy vagy arámiak vagy olyan arabok voltak, akik arámi befolyás alá kerültek. (Gibson, Dan 2002 http://nabataea.net) A nabateus törzsek lerohanták és elfoglalták Edomot és olyan hatalmas királyságot hoztak létre Petra székhellyel, amely Damaszkusztól Arábiáig, a Vöröstenger mentén egészen Jemenig terjedt. A legrégebbi nabateus feliratot a Damaszkusz Múzeumban őrzött i.e. 3. századi sztélén olvashatjuk. Miután Traianus császár a Római Birodalomhoz csatolta a Nabateus királyságot Arabia Petraea néven (i.sz. 106), egyedi kultúrájuk fokozatosan az enyészeté lett. Mai tudásunk túlnyomó része a nabateusokról Josephus Flaviustól, Strabontól, Pliniustól, valamint Diodorus Siculustól származik, aki „arab”-ként emlegeti őket. (Bibliotheca Historica) Ld. még: Komoróczy, G.: Dél-arabok, nabateusok, arabok – A Közel-Kelet népei, egy. ea. 2005.11.30. http://www.hebraisztika.hu/downloads/2005-osz-HB301-KG-Del-arabok_nabateusok_arabok.pdf 12 Az edomita (idumeus) – nabateus kapcsolatra jellemző példa Nagy Heródes családfája: anyja, Cypros nabateus, apja, Antipater edomita volt. http://nabataea.net és http://www.livius.org/he-hg/herodians 13 Odenathus: Lucius Septimius Odainath أذٌن)‏ – Othajna, ‘kis fül’). Lucius Septimius Herod (Hairān), "Tadmor szenátora és vezetőjének” fia. Családja, amely i.sz. 190-től Palmyra vezető köreihez tartozott, római polgárjogot kapott. *Encyclopædia Britannica Eleventh Edition, ill. http://www.encyclopedia.com/doc/1E1-Odenathu.html] 14 arabul: الزباء - al-Zabba, jelentése “szép hosszú hajú. Zenóbia művelt királynő volt, jól beszélte az óegyiptomi, a görög, a latin és az arámi nyelvet. Érdekelte a történelem, ismerte Homérosz, Platón és más görög írók műveit. Kiváló lovas és vadász is volt. [http://www.1911encyclopedia.org/Zenobia] 15 Jeruzsálemi Talmud, Taanit 4 א"ר יוחנן אשרי מי שהוא רואה במפלתה של תדמור שהיא היתה שותפת בחרבן הבית ראשון ובחרבן הבית השני בחרבן ראשון העמידה שמונים אלף קשים ובחרבן השני העמידה שמונת אלפים קשטים ונחרשה העיר מסכת תענית פרק דדף כה,‏ ב פרק ד הלכה ה גמרא : 11
Doktori Disszertáció Kárpáti Judit Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem Zsidó Vallástudományi Doktori Iskola 2009 Ugyanakkor feleségéről, Zenóbiáról azt tartják, hogy nagyon kedvezően viszonyult a zsidókhoz és a zsidó valláshoz. A negyedik századi és későbbi keresztény források a királynő betéréséről is tudni vélnek, 16 amely persze nem valószerű. A legenda elterjedése feltehetően annak a ténynek köszönhető, hogy Zenóbia szívesen alkalmazott zsidóbarát tanácsadókat. Történelmi feljegyzések is tanúsítják zsidók iránti jóakaratát: egy Egyiptomban talált felirat szerint visszaállította egy alsó-egyiptomi zsinagóga királyi védelmét, melyet még korábban a Ptolemaida Euergetesz (i.e. 247 – 221) biztosított a zsidóknak, azonban ezt a későbbi uralkodók visszavontak. 17 Noha a hagyományos történetírás, - sőt maguk az arabok is – a vegyes lakosú Palmírát (Tadmort) iszlám előtti arab királyságnak tartja főként arab uralkodóik alapján, a családfákat követve sem az egyik legjelentősebb arab királynőnek tartott Zenóbia, 18 sem pedig korán elhunyt férje, Odenathus nem tartható szűkebb értelemben vett arabnak. Kik is az arabok voltaképpen? Raphael Patai The Arab Mind c. könyvének az elején 19 az „arab” fogalmának összetett mivoltát taglalja. Fejtegetéséből azonnal kiderül, hogy már az iszlám térhódításának időszakára vonatkozóan több, eltérő definíció létezik az arab világon belül is. Értelemszerűen a pre-iszlám időkben ennél még inkább árnyaltabb a kép. Az iszlámot megelőző kor arab világlátását elemezve, Goldziher munkájának 20 bevezetésében különbséget tesz a fejlettebb északi államok arabsága, a Közép-Arábiában élő arab törzsek, 21 valamint az ősi kultúrájú Dél-Arábia között. A továbbiakban pedig az sivatagi arab etika és a vallás viszonyának elemzésekor kizárólag a fent említett középső csoportot veszi figyelembe Murúa és Din c. írásában. 22 16 “Zenobia was more favourably inclined to Judaism and the Jews. Christian traditions from the fourth century onwards have her converting and becoming ’a Jewess’ – undoubtedly a legend that arouse because she surrounded herself with advisers sympathetic to Judaism.” [Ben-Sasson, H.H. ed.: A History of the Jewish People, Harvard Univeristy Press, Cambridge, Mass. 2002, p. 348] 17 “… an inscription found in Egypt reports that she (Zenobia) restored the right to offer asylum to a synagogue in Lower Egypt – a right that had been first granted by Ptolemy Euergetes (247-221 BCE) and later was withdrawn.” [ibid.] 18 Apja szír arisztokraták leszármazottja, anyja feltehetően egyiptomi. [http://www.1911encyclopedia.org/Zenobia] 19 Patai, R.: The Arab Mind, New York, 2007 (revised ed.), pp. 12-15 20 Goldziher, I.: Muslim Studies, London, 1967 21 “It would be misleading to expect to find the religious life of the Northerners – exposed to the influence of a more refined civilization – in Petra, Syria and Mesopotamia, where Arabs had settled since ancient times, amongst the more primitive tribes of Central Arabia.” [Introductory: Muruwwa and Din, ibid. p.11] 22 “When speaking of Arabs here we shall not consider the more developed state of the northern Arabs or the old culture of southern Arabia, but confine ourselves to the tribes which inhabited central Arabia…” [ibid. p.11] 12
Page 1 and 2: KÁRPÁTI JUDIT ‏"וילכו שנ
Page 3 and 4: Doktori Disszertáció Kárpáti Ju
Page 11: Doktori Disszertáció Kárpáti Ju
Page 63 and 64:
Doktori Disszertáció Kárpáti Ju
Page 65 and 66:
Page 67 and 68:
Page 69 and 70:
Page 71 and 72:
ט''‏ ט''‏ Doktori Disszertác
Page 73 and 74:
Page 75 and 76:
א''‏ Doktori Disszertáció Kár
Page 77 and 78:
Page 79 and 80:
Page 81 and 82:
Page 83 and 84:
Page 85 and 86:
Page 87 and 88:
Page 89 and 90:
Page 91 and 92:
Page 93 and 94:
Page 95 and 96:
Page 97 and 98:
Page 99 and 100:
Page 101 and 102:
Page 103 and 104:
Page 105 and 106:
Page 107 and 108:
ב''‏ Doktori Disszertáció Kár
Page 109 and 110:
Page 111 and 112:
Page 113 and 114:
Page 115 and 116:
Page 117 and 118:
Page 119 and 120:
Page 121 and 122:
Page 123 and 124:
Page 125 and 126:
Page 127 and 128:
Page 129 and 130:
Page 131 and 132:
א''‏ Doktori Disszertáció Kár
Page 133 and 134:
Page 135 and 136:
Page 137 and 138:
Page 139 and 140:
Page 141 and 142:
Page 143 and 144:
Page 145 and 146:
Page 147 and 148:
Page 149 and 150:
Page 151 and 152:
Page 153 and 154:
Page 155 and 156:
Page 157 and 158:
Page 159 and 160:
Page 161 and 162:
show all

arab koegzisztencia kultÃºraszociolÃ³giai Ã©s vallÃ¡stÃ¶rtÃ©neti ... - Or-Zse

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?