arab koegzisztencia kultúraszociológiai és vallástörténeti ... - Or-Zse

Doktori Disszertáció
Kárpáti Judit
Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem
Zsidó Vallástudományi Doktori Iskola
2009
A nyomasztó valóságból a marokkói zsidók egy része a vallási misztikában talált vigaszt, 206
mások az alkoholizmusba menekültek. 207
Ezzel együtt a zsidók gazdasági tevékenysége nem ütközött olyan mértékben korlátokba, mint
a keresztény országokban. Jóllehet, nem lehettek a muszlim céhek tagjai, de a mellahba
költözést követően is dolgozhattak zsidók az arabok lakta városrészekben, mi több
muszlimokkal közös vállalkozásokat is létrehozhattak. Néhány zsidó kiskereskedő, ügynök a
sivatagi berberek szolgálatába szegődött. A banki szolgáltatások, ill. a fémművesség szinte
kizárólagos zsidó monopólium volt annak köszönhetően, hogy ezt a két tevékenységet –
főként a malikita irányzat – muszlimok számára tiltotta. 208
A zsidó tömegek nagy része
kézművességből és kiskereskedelemből tartotta fenn magát, 209 azonban a főként a tengerparti
nagyvárosokban letelepedett, szefárd származású zsidó arisztokrácia jelentős szerepet töltött
be a Marokkó kül- és belkereskedelmében.
205 Stillman arról tudósít, hogy nem egyszer volt szemtanúja muszlim gyermekek zsidóellenes kődobálásának
Marokkóban, a 20. század második felében. Kolléganője, Dr. J. Goldstein hasonló esetről számolt be az iráni
Yazd városában 1976-ban. [Stillman,N.A.: The Jews of Arab Lands: A History and Source Book, Philadelphia,
1979, p. 83] Goiten hasonló jemeni szokásról ír. [Goiten: Jews and Arabs, NY, 1974] Budget Meakin
szemtanúként a 20. század elején ezt írja: „…the Hebrew of Morocco is despised and scorned. ’Dog of a Jew!’ is
a very mild term to be employed in abusing him.” [Budget Meakin, J.E.: The Jews of Morocco, in Jewish
Quarterly Review No 4, pp. 380-381] Ld.: F.3. Függeléket
206 A marokkói zsidó hagyományban jelentős helyet kapott a kabbala, és az eszkatológikus jellegű vallási
cionizmus. Már a 16. században jelentős marokkói közösség alakult a Szentföldön, oszmán dokumentumok
szerint Cfátban 1525-26-ban 33 maghrebi zsidó háztartásról tudtak. 31 évvel később már 38-ra emelkedett ez a
szám. [Lewis, B.: Notes and Documents from the Turkish Archives: A Contribution to the History of the Jews in
the Ottoman Empire, Jerusalem, 1952, p. 6]
207 Erről ezt jegyezte fel Budget Meakin: „In habits of drinking, nevertheless, they (i.e. the Jews) lead the way,
and teach the Moors this vice. The Shabbath afternoon to the poorer classes means invariable drunkenness, and
a well-known Hebrew gentleman of Tangier in explaining to me the Passover ceremonies, concluded by saying
’then they all fall about drunk, and lie till morning.” [Budget Meakin, J.E.: The Jews of Morocco, in Jewish
Quarterly Review No 4, p. 390]
208 Az ortodox muszlimok szemében a nemesfémekkel való bármilyen foglalatosság az uzsorával volt
egyenértékű. Ezen kívül a fémmegmunkálásnak mágikus erőt tulajdonít a marokkói hiedelemvilág, ami riasztó a
muszlimok számára.
209 „ Although the possible existence of agricultural Jews in the unknown parts of the Atlas has been hinted at,
the means of obtaining a livelihood followed by the Israelites of Morocco do not differ greatly from those
adopted in other lands similarly situated. As artificers they are conspicuous in the manufacture of jewellery, and
of brass, tin and metal work generally; in embroidering of slippers, etc., in tailoring and in carpentry … As
merchants and shopkeepers, a large proportion of the trade of the country passes through their hands.”
[Budget Meakin, J.E.: The Jews of Morocco, in Jewish Quarterly Review No 4, p. 391]
A Szahara szélén az ókortól fogva ismertek zsidó mezőgazdasági települések. [Zafrani: Les Juifs du Maroc, pp.
172-176]
68