arab koegzisztencia kultÃºraszociolÃ³giai Ã©s vallÃ¡stÃ¶rtÃ©neti ... - Or-Zse

More documents

Recommendations

Info

Doktori Disszertáció Kárpáti Judit Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem Zsidó Vallástudományi Doktori Iskola 2009 A zsidók arábiai letelepedésének problematikája meglehetősen bonyolult: a több évszázada letelepedett földművelő, monoteista nép számára miért lehetett volna egyszerű a bálványimádó, törzsszövetségekbe tömörülő, egymással ellenséges viszonyban lévő, harcias életformához való asszimiláció? Az életmódbeli különbség pedig szinte szakadékká válik az idő előrehaladtával: a II. Szentély pusztulását követően a rabbinikus vallás megerősödésének időszakában a többségében városlakó, vagy magasabb kultúrájú földművelő zsidóság számára feltehetően rendkívül idegen lehetett a sivatagi életforma. Ebben a tekintetben Yitzchak Ben Zvi árnyaltabb képet tár elénk az Arab-félszigeten megtelepedett zsidóságról, amikor a Közel-Kelet zsidó diaszpórájáról szóló híres művében a khaibari zsidók eredetét és történetét elemzi. 35 Noha a Szentírás tanúsága szerint 36 az I. Szentély idején az Arab-félszigeten élő népek és az izraeliták kapcsolatát az állandó háborúskodás, határmenti villongások jellemezték, feltételezhető, hogy a II. Szentély idejében a kereskedelmi útvonalak biztonságának folyamatos növekedése következtében, élénkülő gazdasági kapcsolatok jöttek létre a Dél-Arábia - Palesztina - Szíria tengely mentén. 37 Ben Zvi azt az álláspontot képviseli, hogy i.sz. 70-ig nincs semmi egyértelmű adat észak-arábiai állandó zsidó megtelepedésre vonatkozóan. 38 leszármazottjának nevét említi, 39 Jóllehet Témah-t a Tóra, mint Ismáel de a próféták olyan helység neveként ismerték, amely lehetséges, hogy már a bibliai időkben otthont adott letelepedett zsidó közösségnek. 35 Ben-Zvi, Y.: The Exiled and the Redeemed, Jerusalem, 1976, pp. 167-197 36 A Krónika I. könyvének 5:18-21 szakaszában olvashatunk arról, hogy a határmenti törzsek, (Reuben, Gád és Manassé fél törzse) Saul idejében háborúztak a Hágáritákkal, azaz az arabokkal, kifosztották őket, elvették ötvenezer tevéjüket: כא ) ויעשו מלחמה עם-ההגריאים ‏...וישבו ... גמליהם ... ‏)דברי הימים א'‏ ה:‏ יט,‏ 37 “… the constant improvement of lines of communications opened vistas of active trade relations between the people north and south, so that by the time of the Second Commonwealth Arabia and Palestine (and Syria) became the two poles of a busy traffic.” [Ben-Zvi, Y.: The Exiled and the Redeemed (transl. by Abbady, I.) Jerusalem, 1976, p. 168] 38 ” ….we have no evidence of an organized Jewish settlement in northern Arabia till after the destruction of the Second Temple in 70 C.E..” [Ben-Zvi, Y.: The Exiled and the Redeemed (transl. by Abbady, I.) Jerusalem, 1976, p. 168] Ebben a tekintetben Stillman Ben Zvi véleményét osztja. Ld.: 29. lábjegyzet 39 I. Móz.25:12,15 ואלה תלדת ישמעאל ... חדד ותימא ... ‏)בראשית כה:‏ יב,‏ טו ) 15
Doktori Disszertáció Kárpáti Judit Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem Zsidó Vallástudományi Doktori Iskola 2009 Mindenesetre Ben Zvi szerint megállapítható, hogy a zsidó „kolonializáció” Észak-Arábiában fokozatosan ment végbe, és más városokban is egyértelművé vált a zsidó jelenlét, pl. Faddakban, Wadi al-Kurah-ban és Jatribban (a későbbi Medinában). Az is feltételezhető, hogy egyes beduin törzsek részint vagy teljesen áttértek a zsidó hitre. 40 Jelentős zsidó beáramlás a félszigetre a hellenizmus korában, majd később a római időkben, a szentföldi zsidóság egyre szorongatottabb helyzete miatt következett be. Ben Zvi szemléletesen írja le a letelepedés folyamatát, igaz, megállapításában erősen visszatükröződik a modernkori cionista világszemlélete: „A zsidók, akik egy meglehetősen virágzó földművelő közösségből érkeztek, tapasztalataikkal és szakmai tudásuk segítségével forradalmasították új hazájuk mezőgazdaságát. Lecsapolták Wadi al-Kurah és Khaibar mocsarait, fákat ültettek, új gabonafajtákat honosítottak meg, és általában sokoldalúvá alakították a térség mezőgazdaságát. Hidzsáz őslakói gyorsan követték példájukat. Hasonlóképpen alapvető jelentőségű volt az ország kereskedelméhez való hozzájárulásuk. Teljesen megreformálták a sivatagi gazdaság primitív, nem kifizetődő kereskedelmi tranzakcióit a nemzetközi kereskedelem modern és hasznot hozó eljárásainak bevezetésével.” 41 A zsidók által benépesített Khaibar térsége a legtermékenyebb és legfejlettebb vidéke volt Arábiának. Nemcsak édesvízű forrásairól és lédús gyümölcseiről volt híres, hanem ez a térség volt gyakorlatilag a Hidzsáz 42 éléskamrája. Három provinciájában erődítményrendszerek védték a zsidó lakosságot a mohón fosztogatni vágyó sivatagi törzsek portyázó rabló hadjárataitól. 43 Stillman szerint az itt letelepedő zsidóság fő megélhetési lehetőségei közé tartozott a datolyatermesztés és a karaván kereskedelem, valamint a különféle kézműves iparágak gyakorlása. 44 Az északon fekvő Faddak város szülötte volt a híres arab-zsidó költő, Samuel ibn Adija. 40 ”… prozelytization, partial or total, was not uncommon among Bedouin tribes long before the emergence of Islam.” Ben- Zvi, Y.: The Exiled and the Redeemed (transl. by Abbady, I.) Jerusalem, 1976, p. 169] 41 Ben-Zvi, pp. 169-170 (ford.: a szerző) Ben Zvi megállapításait egy 9. századbeli forrással támasztja alá, amelyet Wolfsontól vesz át. Wakidi, egy a 9. században élt történetíró beszámol egy medinai előkelő emberről, aki a khaibari zsidók kiűzése után járta a vidéket és a következőképpen írja le, amit látott: „A muszlim hódítás előtt, amikor éhség uralkodott az egész országban, az emberek Khaibar, Faddak és Teimah mezőire mentek. A zsidóknak mindig voltak gyümölcseik, és bővízű forrásaik elegendő vizet biztosítottak a számukra. …. A hódítás után … úgy találtuk, hogy a vidék teljesen átalakult. Nem találkoztunk egyetlen gazdag khaibari földbirtokossal, csak kétségbeesett földművelőket láttunk mindenfelé …” (ford.: a szerző) – idézi Israel Wolfson (Ben-Zeev) „Zsidók Arábiában” (héber,1957) c. munkájában in ibid., p. 172 42 al-Hidzsáz: Nyugat – Arábiának a Vörös – tenger partvidékére eső területe 43 Ben-Zvi, p. 170 44 Stillman, Norman A.: The Jews of Arab Lands: A History and Source Book, Philadelphia, 1979, p. 4 16
Page 1 and 2: KÁRPÁTI JUDIT ‏"וילכו שנ
Page 3 and 4: Doktori Disszertáció Kárpáti Ju
Page 15: Doktori Disszertáció Kárpáti Ju
Page 67 and 68:
Doktori Disszertáció Kárpáti Ju
Page 69 and 70:
Page 71 and 72:
ט''‏ ט''‏ Doktori Disszertác
Page 73 and 74:
Page 75 and 76:
א''‏ Doktori Disszertáció Kár
Page 77 and 78:
Page 79 and 80:
Page 81 and 82:
Page 83 and 84:
Page 85 and 86:
Page 87 and 88:
Page 89 and 90:
Page 91 and 92:
Page 93 and 94:
Page 95 and 96:
Page 97 and 98:
Page 99 and 100:
Page 101 and 102:
Page 103 and 104:
Page 105 and 106:
Page 107 and 108:
ב''‏ Doktori Disszertáció Kár
Page 109 and 110:
Page 111 and 112:
Page 113 and 114:
Page 115 and 116:
Page 117 and 118:
Page 119 and 120:
Page 121 and 122:
Page 123 and 124:
Page 125 and 126:
Page 127 and 128:
Page 129 and 130:
Page 131 and 132:
א''‏ Doktori Disszertáció Kár
Page 133 and 134:
Page 135 and 136:
Page 137 and 138:
Page 139 and 140:
Page 141 and 142:
Page 143 and 144:
Page 145 and 146:
Page 147 and 148:
Page 149 and 150:
Page 151 and 152:
Page 153 and 154:
Page 155 and 156:
Page 157 and 158:
Page 159 and 160:
Page 161 and 162:
show all

arab koegzisztencia kultÃºraszociolÃ³giai Ã©s vallÃ¡stÃ¶rtÃ©neti ... - Or-Zse

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?