arab koegzisztencia kultúraszociológiai és vallástörténeti ... - Or-Zse

Doktori Disszertáció
Kárpáti Judit
Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem
Zsidó Vallástudományi Doktori Iskola
2009
1354-ben al-Malik al-Szalih szultán az Omar-paktum felújítását rendelte el, további
megszorító kiegészítésekkel. Amikor a kaukázusi cserkesz származású mamelukok vették át a
hatalmat Egyiptomban 1382-ben mind a keresztények, mind a zsidók társadalmi, gazdasági
helyzete tovább romlott, létszámuk is erősen fogyatkozott.
1448-ban Dzsakmak szultán megtiltotta, hogy dhimmi orvosok muszlim betegeket
kezeljenek. 183
Ez az addig példa nélküli rendelet azért számított rendkívülinek, mert a
megelőző korok muszlim társadalmaiban az orvosok túlnyomó többsége zsidó vagy
keresztény vallású volt, akik jelentős részben hozzájárultak az arab orvostudomány
fejlődéséhez, 184 és akiket a társadalom egésze elfogadott és megbecsült. Ebben az időszakban
született a gonosz szándékú zsidó doktor képe is az arab irodalomban. 185
A mameluk Egyiptomban, a Szentföldön, ill. Szíriában, bár a dhimmik helyzete bénítóan
nyomorúságos volt, azonban volt két olyan tényező, mely megakadályozta a teljes hanyatlás
és a közösségek lassú elapadásának folyamatát.
182 „Amennyiben nem (az igazat mondom), legyek a Fáraó és Hámán rabszolgája. Szakadjak el Izrael
közösségétől, és vegyem fel a kereszténységet….. Csatlakozzam Nebukadneccárhoz Jeruzsálem lerombolásában
és az izraeliták lemészárlásában. …. Tagadjam meg a Prófétákat. … Tartsam a teve húsát, csontjait és beleit
kósernek. …” - részlet a mameluk Egyiptomban érvényes zsidó esküből, 13-14. sz. [al- c Omari: al-Ta c rif bil-
Mustalah al-Sharif, Cairo, 1312, p.151 in Stillman, Norman A.: The Jews of Arab Lands: A History and Source
Book, Philadelphia, 1979, pp. 267-268, angolból ford.: a szerző]
183 Ld. Ibn Taghri Birdi: Nujum, vol. 7, p. 160, in University of California Publications in Semitic Philology 17, p.68
184 Maimonidész írt néhány neuropszichiátriai rendellenességről, leírta a veszettséget és a belladonna
mérgezést. [Martin-Araguz, A.; Bustamante-Martinez, C.; Fernandez-Armayor, Ajo V.; Moreno-Martinez, J. M.
"Neuroscience in al-Andalus and its influence on medieval scholastic medicine", Revista de neurología 34 (9),
(2002). p. 877-892.] / A mongolok által megszállt Bagdadban (13. sz.) élő Ibn Kammuna nem csupám jelentős
vallásbölcseleti munkájával tűnt ki, hanem neves szemorvos is volt.
185 Részlet egy dhimmikről szóló anekdotákat tartalmazó gyűjteményből (Egyiptom, 13. sz. vége – 14. sz. eleje):
”Az egyik legmegbízhatóbb forrásból hallottam, hogy egy alkalommal, amikor Mózes doktor (Maimonidész)
beteg volt, al-Fadil kádi meglátogatta. Ez a zsidó tudós volt és úriember. Így szólt al-Fadilhoz: „Tudom, hogy az
illendőségből és a tisztességből keresett fel engem. Jóságáért hadd adjak egy tanácsot: soha ne gyógyítassa
magát zsidó orvossal, mert számunkra annak a vére, aki megszentségteleníti a sabbatot, megengedett.” A kádi
erre eltiltott minden zsidót az orvosi praxistól és a betegekkel való mindennémű foglalkozástól”. [al-Wasiti:
Kitab Radd c ala Ahl-al-Dhimma, közli Gottheil, R. ed., Journal of American Oriental Society 41, no. 51921, pp.
396-397 in Stillman, N.A.: The Jews of Arab Lands: A History and Source Book, Philadelphia, 1979, pp. 275-276,
angolból ford.: a szerző]
62