arab koegzisztencia kultúraszociológiai és vallástörténeti ... - Or-Zse

Doktori Disszertáció
Kárpáti Judit
Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem
Zsidó Vallástudományi Doktori Iskola
2009
Azok a zsidó születésű vezírek (miniszterek), akikről a korabeli források tudósítanak,
valamennyien áttért muszlimok voltak, mint pl. Jakúb ibn Killisz, Hasszan ibn Ibrahim al-
Tusztari, 149 vagy Abu Szaad Ibrahim al-Tusztari, a nagy befolyásra szert tett kereskedő és
udvari szállító, akinek szomorú vége a kairói udvarban egyre erősödő, sokszor szatirikus
irodalmi formában is megjelenő zsidó-ellenes szenvedélyeknek is köszönhető. 150
A modern kifejezéssel antiszemitizmusként jelölt társadalmi jelenség, amelyet a középkori
arab világ zsidósága a héber szinút (gyűlölet) szóval írt le, éppúgy jelen volt az iszlám
virágkorában, mint előtte és utána. Goiten szerint ez a kifejezés annyiban különbözik a
modern kori antiszemitizmustól, hogy nem, mint általános jelenség jelent meg, hanem mindig
valamilyen konkrét személyhez, városhoz, illetve társadalmi csoporthoz kötődött. A Geniza
időszakban egyetlen közösséget illettek kifejezetten a „gyűlölködő” névvel, mégpedig az
észak-szíriai központú Iszmaili szektát. 151 Az egyik feljegyzés szerint egy zsidó kereskedőnek
azért gratulálnak, mert szinte karcolás nélkül sikerült elmenekülnie az egyik, szinútjáról
hírhedt észak-szír városból, al-Ma’arraból. 152
A judeofóbia intenzitása lokálisan és
időszakonként változott, a mindenkori gazdasági és politikai helyzettől függően. Bizonyos
helyeken, szinte kóros mértékben, állandóan jelen volt, mint az egyiptomi Alexandriában,
ahol a hellenizmus koráig vezethető vissza a zsidók és nem zsidók (főként az alexandriai
görögök) közötti elmérgesedett viszony eredete. 153
Ezzel együtt a zsidók nyílt üldözése
ritkaság volt, és noha a muszlimok, keresztények, zsidók általában a saját lakóközösségeikben
éltek, nem voltak a dhimmik számára külön kijelölt, elkülönített negyedek, nem voltak gettók.
149 Hasszán al-Tusztári karrierjére vonatkozóan ld. Ibn Muyassar, Ta’rikh Misr (Annales d’Egypte), ed. Henri
Massé (Cairo, 1919)
150 Egy akkoriban népszerű gúnyvers pár sora a következőképpen hangzik: „A zsidók elérték törekvéseik célját: A
becsület az övék, csakúgy, mint a gazdagság. Tanácsosok és királyok kerülnek ki közülük. Egyiptom népe, jó
tanácsom számodra: változz zsidóvá, mert már az Ég maga is zsidó lett!” (Goiten angol fordítása alapján
fordította szerző) Goiten szerint a végén szójáték található, mert annak a neve, aki ellen irányul a vers, Abu
Saad éppúgy hangzik, mint a néphit szerint jó szerencsét, sza’d –ot hozó égi csillagok, a Vénusz és a Jupiter.
[Goiten, Mediterranean Society, vol. 2, University of California, 1990, p. 374]
151 [Goiten, Mediterranean Society, vol. 2, University of California, 1990, p. 278]
152 “Az első dolog, amit a dicső I-ten tett veled és egész Izraellel, amelynek te koronája vagy, hogy kimentette
lelkedet Ma’arrából, a muszlim lakosok szinútja ellenére….” (Goiten angol fordítása alapján fordította szerző)
Goiten az írást a 11. századra datálja és Gaon Daniel b. Azarjának tulajdonítja. [Goiten, Mediterranean Society,
vol. 2, University of California, 1990, p. 587, a TS 20.90 I.15 jelzetű dokumentum alapján+
153 Goiten, Mediterranean Society, vol. 2, University of California, 1990, p. 279
51