arab koegzisztencia kultúraszociológiai és vallástörténeti ... - Or-Zse

Doktori Disszertáció
Kárpáti Judit
Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem
Zsidó Vallástudományi Doktori Iskola
2009
„Bármely zsidó, aki követ minket, kapjon segítséget és vigaszt. Az ilyen zsidót nem szabad
elnyomni, sem ellenségeit támogatni ellenében.” 82
Egyes tudósok szerint a fenti passzus a muszlim hitre áttért zsidókra vonatkozik. 83 Goiten ezt
vitatja. 84
Mindenesetre nem sokkal később a szövegből kiderül, hogy a zsidók vallását
tiszteletben tartották:
„A zsidóknak megvan a maguk vallása, és a muszlimoknak is megvan a sajátjuk. Ez
vonatkozik a patronáltjaikra is, kivéve azokat, akik nem cselekednek helyesen és bűnt
követnek el, mert ők romlást hoznak magukra és egész házuk népére.” 85
A történelemből tudjuk, hogy hamarosan eljött az az idő, amikor Mohamed elég hatalommal
rendelkezett, hogy a fenti „alkotmány” szövegétől jelentősen eltérő módon viszonyuljon a
zsidókhoz, és általában a vele szembeszegülőkhöz. A 624. évi mekkaiak ellen vívott, Badr
melletti csata elhozta az első jelentős muszlim győzelmet, amely egyfajta fordulópontot
jelentett Mohamed számára. Nem sokkal később először a leggyengébb, a főként
mesteremberekből és kézművesekből álló Banu Kajnuka zsidó törzs ellen fordult, amely
feltétel nélkül megadta magát. Szövetséges törzsük, a Khazrazs törzsfőnöke közbenjárására
engedélyt kaptak Medina elhagyására, s vagyontárgyaik egy részét is magukkal vihették. A
Bibliából ismert Edrei szír város felé vették útjukat, és ott telepedtek le. 86
Egy újabb harci esemény, a 625. március 23-i Uhud - hegynél elszenvedett vereség késztette
Mohamedet arra, hogy gyengülő hatalmi pozícióját megerősítendő, a zsidó Nadir-törzsre
támadjon. Mivel a szövetséges arab törzs nem állt ki mellettük, ezek a zsidók is megadták
magukat, ingóságaikkal együtt kivonultak Medinából, és a közeli Khaibar oázisban telepedtek
82 „Mohamed rendelete Medina számára” közli Ibn Hisham, al-Sira al-Nabawiyya, vol.1, Cairo, 1955, pp. 501-
504 in Stillman, Norman A.: The Jews of Arab Lands: A History and Source Book, Philadelphia, 1979 , p. 115-118
(angolból ford.: a szerző)
83 Gil, M.: The Constitution of Medina: A Reconsideration, in Israel Oriental Studies 4, 1974, p. 63
84 Goiten, S.D.: Haislam shel Mohamed, Jerusalem, 1956, p. 201 in Stillman, Norman A.: The Jews of Arab Lands:
A History and Source Book, Philadelphia, 1979, p. 116, n.7
85 „Mohamed rendelete Medina számára” közli Ibn Hisham, al-Sira al-Nabawiyya, vol.1, Cairo, 1955, pp. 501-
504 in Stillman, Norman A.: The Jews of Arab Lands: A History and Source Book, Philadelphia, 1979, p. 115-118
(angolból ford.: a szerző)
86 Stillman, Norman A.: The Jews of Arab Lands: A History and Source Book, Philadelphia, 1979, p. 13
29