Öt vidéki ősbemutató - Színház.net

Neil Simo n: Ho te l Pla za ( Víg s zí nhá z) . Bárd y G yö rg y ( Je s se Ki p l i n g e r ) é s Ru t t k a i Éva ( M u r i e l Ta ta ) ( Iklá d y L ás zló f e l v é t e l e i )
sőt minden bizonnyal valódi albee-i színezettel
gazdagítaná: azzal az iróniával
vagy éppen öniróniával, mellyel az író
meghatározza a polgári mentalitáshoz való
viszonyát.
A bűnbeesés után
Ezt az előadást magam kívántam látni,
leginkább talán kötelességtudó tiszteletből
Zoran Radmilovic ragyogó Quentinje iránt.
De azért is, mert Miller e darabját még
néhány európai színpadon volt alkalmam
megtekinteni. Így jó lehetőségem adódott
az összehasonlításra.
Úgy tűnt, hogy a rendező, Marton Endre
túlságos hangsúlyt adott olyan
momentumoknak, amelyek nem egyedüli
fontosságúak Miller e művének szín-padi
tolmácsolásában. Az élesen hang-súlyozott
McCarthy-féle antikommunista hisztéria,
amelyet a műben épp csak említenek,
jóllehet egyes jelenetekben igen
hangsúlyosan - itt az egész előadást más
alapokra helyezte. Talán szélesebb körű
vita tárgya lehetne, hogy A bűnbeesés után
mennyire egy ember és az őt körül-vevő
többiek drámája, mennyiben Maggie
drámája, amely csakis az amerikai
társadalomban lehetséges, és menynyiben
határozzák meg (ahogyan e rendezés
értelmezi) elsődlegesen politikai
körülmények, amelyekben emberi drámák
is előfordulhatnak. Az a benyomásom
támadt, hogy Holga fellépése is túl-ságosan
telített történelmi-politikai implikációkkal,
a koncentrációs tábor vizuálisan
hangsúlyozott tornyával, amely mellett
Holga és Quentin viszonyának időnkénti
lírai mozzanatai csaknem teljesen eltűntek.
Az előadás többi problémájának megoldása
igen korrekt, olyan-formán, ahogyan azt
maga az író is el-képzelte.
Quentin nem tetszett. Az előadás után
felvilágosítottak, hogy aznap este nem az a
színész játszott, aki - mint mondják - jól
alakítja ezt az igen összetett szerepet.
Bessenyei Ferenc sajnos sem fizikumával,
sem megfelelő színészi kifejezőerővel nem
tudott eleget tenni a szerep követelményeinek.
A narratív részekben és
még inkább a partnerekkel való kapcsolatában
merevnek, száraznak hatott, úgy
látszott, mintha csak a párbeszédek memorizálására,
a szóáradatok leküzdésére
összpontosítana, figyelmen kívül hagyta a
dialógusok hajlékonyságát, árnyalatait,
hőfokingadozásait.
Váradi Hédi Maggie-alakításából
hiányzott a kotnyeleskedő, nehezen magyarázható,
bolondos-naiv, spontán jelleg.
Így ez a Maggie túlságosan is hízelkedő,
racionális és majdhogynem egy-színű.
Kohut Magda Luise-ja, Csernus Mariann
Holgája és Gáti József Lou-ja - erőteljes
alakítások.
Fényes szelek
Jancsó Miklósról csak annyit tudtam, hogy
a fiatalabb filmrendező-nemzedékhez
tartozik, s egyik filmje alapján, mi-ként
sokan, én is levontam a következtetést,
hogy tehetségesen kutatja az új tar-talmi és
vizuális értékeket, amelyek kétségtelenül
hozzájárultak a magyar film
világhírnevéhez.
A Huszonötödik Színház nem mindennapi,
nem konvencionális előadása - mint
mondták - szintén egy Jancsó-film alapján
készült, mely a fiatal nemzedékek helyét és
metamorfózisát tárgyalja a felszabadulás
utáni időszakban, az eszmei harcokat és a
forradalom értelmezését. A filmet,
amelyről csupa ellenkező véleményt
hallottam, sajnos nem állt módomban
megtekinteni, de azért láttam ezt az
előadást, amely, feltételezem, megtartotta
forrása, a film minden lényeges jegyét.
Rögvest hozzáteszem: az előadás igen
láthatóan a rituális színház - a modern
világszínházban igencsak meghonosodott
törekvés - terében mozog. A Fényes szelek
e sajátosság által élesen kiválik a budapesti
színházak jelenlegi produkciói