Az Iskola a határon teológiája - Nyelvtudományi Doktori Iskola

megfogalmazhatóak és megoldhatóak. Ha az irodalmi műre mint szignifikációra
tekintük, 38 akkor a mű létrehozása a szignifikáns prezentálását (s egyben a
szignifikátum konstituálódását is) jelenti – míg olvasása ezen szignifikáció
legitimálását jelenti: azaz beillesztését a már létező (irodalmi) szignifikációk
közé. 39
1.1. Az irodalmiság problémája – kommunikációs szempontból
„A művészet az emberi önegzegézis alapvető eszköze.” 40
Minden emberi közösségben létezik az a jelenség, amit a mi
kultúrkörünkben (szép)irodalomnak nevezünk. Bár maga az elnevezés feltételezi
az írásbeliséget, többnyire a fogalomhoz tartozónak értjük a szájhagyomány
útján terjedő műveket is – bár ezek jellegzetességei sokban különbözhetnek a
fogalomnak az írásbeliséghez kötődő tartományától. 41 Ugyanakkor szintén
elkülöníthetjük (ha nem is mindig éles határvonallal) a hétköznapi praxisban
használt irodalmi alkotásokat a hétköznapokból kiemelő, azon túllépő, s az
emberi életet egy tágabb perspektívába helyező alkotásoktól – mai
szóhasználattal élve a populáris irodalmat a magas vagy szépirodalomtól; még
akkor is, ha ezen kategóriák pontos meghatározása mindenkor
kultúra/(elmélet)függő.
Egy adott szövegről mindig az olvasás folyamatában, adott cél és
elváráshorizont (az addigi olvasási tapasztalatok és az elméleti-, kategoriális
tudás) alapján dönt az olvasó a kategóriába sorolásról. 42 Irodalmi szövegek
38 A modell részletesebb bemutatását ld. a 2.1. fejezetekben.
39 A kommunikáció kultivációs- illetve rituális felfogása (ld. pl. Gerbner, 1969, 2000 ill. Carey,
1989) vagy a kommunikáció neodurkheimi elmélete (pl. Császi, 2002) több szempontból
összekapcsolható a participációs megközelítéssel, de mivel ezek elsősorban
tömegkommunikációval foglalkoznak, jelen dolgozatban nem térek ki rájuk részletesebben.
40 Iser, 2001, 13.
41 Ld. ehhez pl. Assmann, 2004, 66-70 ill. 87-93.
42 Vannak szövegek, amikhez könnyű egy regény-kódot hozzárendelni/kialakítani – másokhoz
(mint pl. egy telefonkönyv vagy egy szakácskönyv) meglehetősen nehéz. Vannak szövegek,
amelyekkel pusztán az a baj, hogy a magaskultúra igényével közelítő olvasó képtelen a populáris
12