Az Iskola a határon teológiája - Nyelvtudományi Doktori Iskola

(3.1.2.) Jelen dolgozatban a regényt szövegszerű, párhuzamos kognitív síkban,
modulárisan strukturált jelként tételezem, amelyek jelölő oldala egy verbális
szöveg formális organizációja 188 – jelöltje azonban túlmutat a szöveg elbeszélt
történetként való értelmezésén, s mint műértelem konceptualizálódik. A verbális
műalkotás ezen felfogása szerint az a bizonyos mentális tartomány, amely
műértelemként konceptualizált, csak és kizárólagosan a megalkotott aktuális
szövegjelentés mint mentális tartomány artikulációján keresztül közelíthető meg.
Feltevésem szerint e tartományok közötti megfeleltetés működési
mechanizmusainak átgondolásához alkalmas lehet a kognitív azaz konceptuális
metafora Lakoff-féle elméletének 189 kiterjesztése szövegszintre.
A társadalomtudományi kutatások tárgyai mindig valamely kultúrába
ágyazottak, s ilyen értelemben dologiságuk elválaszthatatlan jelszerűségüktől:
megértésük tehát bizonyos értelemben mindig szemiotikai/szemantikai. Az
elsődlegesen jelfunkcióban működő kulturális objektumok esetében a jelenség
működési mechanizmusainak feltárása (jelen esetben egy olyan
magyarázórendszer kidolgozása, amely segítségével elgondolható, hogy hogyan
válik az irodalmi befogadás kontextusában egy adott szöveg irodalmi művé) az
empirikus hozzáférhetőség/ellenőrizhetőség hiánya miatt elsősorban elméleti
jellegű.
Bármely szöveg értelmezését alapvetően meghatározza annak a
kommunikációs szituációnak a célja, amelyben megvalósul. Egy szöveg
jelentése akkor válik problematikussá, ha az értelmező a verbális szöveg
egészének, illetve valamelyik részének/részeinek relevanciáját az általa
feltételezett cél mentén kérdésessé teszi. Olyan szövegek esetében, melyek a
szokásos, erősen normavezérelt kommunikációs helyzeteken kívül jelennek meg
(amikor is meg kell konstruálni a kommunikációs célt, amely mentén az adott
művembe ha másként nem, mint szomjúság, halhatatlan vágy, a szarvas kívánkozása a szép
hűvös patakra , akkor nem is hoztunk létre semmit." /Ottlik 1980, 214/
188 Ld. 46. lábjegyzet (1.3.1. eleje).
189 pl. Lakoff, 1992 2 . Természetesen tisztában vagyok vele, hogy a kognitív kutatások újabb
fejleményei jelentősen hozzájárultak a metafora kognitív elméletének további finomításához (pl.
Fauconnier, 1997; Turner – Fauconnier, 1995), azonban ebben a dolgozatban céljaim
szempontjából elégségesnek tűnt számomra a lakoffi elméletre való hivatkozás.
46