Az Iskola a határon teológiája - Nyelvtudományi Doktori Iskola

De mennyiben lehet releváns az irodalmi elbeszélés biblikus szempontú
értékelése Amennyiben a léttapasztalat elbeszélhetőségéből indulunk ki, akkor a
kérdés arra a határterületre irányul, „ahol az üdvtörténet metanarratívája
összetalálkozhat a megértés mindenkor részleges, nem-integrálható
kezdeményezéseivel.” 182 Nem csak a vizsgált Ottlik-regény, hanem más irodalmi
szövegek esetében is megfontolásra érdemes Mártonffy Marcellnek az Iskola a
határon recepciótörténetének vizsgálata kapcsán tett azon megjegyzése,
miszerint az Iskola recepciójának harmadik korszaka (amely a teológiai
fogalmiságot a narráció jelszóródásával szembesíti) a jelige és a narráció
viszonyát nem teleologikus-, hanem eszkatologikus távlatban (azaz
eshetőségekre való várakozásként s nem valamely szükségszerűen adódó
megoldás ismeretében) fogadhatja be.
3.1. A regény mint metafora
„Az irodalomtörténetnek problématörténetté kell válnia” 183
(3.1.1) Lakoff és munkatársai elmélete 184 szerint a metafora az ember analogikus
gondolkodásmódjának megnyilvánulása. Lakoff szerint az elvont fogalmak
jelentős része (olyan alapvetőek, mint pl. idő, változás, állapot, cselekvés, ok,
cél, eszköz) a térbeli viszonyok fizikai érzékeléséből (forrástartomány) rávetített,
s annak alapján metaforikusan megértett tartományok (céltartomány). A
metaforikus fogalomalkotás tehát bizonyos (az adott nyelvközösség számára
releváns) aspektusból modellezi a céltartományt.
Lakoff elméletében a metafora szerkezete szerint fogalmi tartományok
(forrás- és céltartomány) közötti részleges és aszimmetrikus ontológiai
megfeleltetések állandósult halmaza. A megfeleltetés a forrástartomány
következtetési mintázatát rávetíti a céltartomány következtetési mintázatára. E
megfeleltetések nem önkényesek: testünk és mindennapi tapasztalataink
182 Mártonffy, 1999, 280.
183 Heidegger, 2001, 25-6.
184 Ld. pl. Lakoff – Johnson, 1980; Lakoff – Turner, 1989.
44