Az Iskola a határon teológiája - Nyelvtudományi Doktori Iskola
Az Iskola a határon teológiája - Nyelvtudományi Doktori Iskola
Az Iskola a határon teológiája - Nyelvtudományi Doktori Iskola
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
határkérdéseivel. Egy ilyen összekötő pont lehet az evangéliumi példázatok<br />
kutatásában bekövetkezett metaforikus fordulat, vagyis annak felismerése, hogy<br />
a hagyományos allegorikus magyarázatok mellett a parabolák megértésének<br />
domináns alakzata a metafora lehet.<br />
Paul Ricoeur szerint 161 a parabolikus beszédmód egy elbeszélő<br />
forma/struktúra összekapcsolása egy metaforikus folyamattal. <strong>Az</strong> így felfogott<br />
parabola megismerő fikcióként működik: így fejtheti ki az értelmezések sorát<br />
létrehívó produktivitását. Egy adott szöveg mindig egy adott kultúra<br />
problémahorizontjában jelenik meg: vagy létező problémát artikulál más/új<br />
modellben vagy új problémát artikulál, a létező nyelvi készlet segítségével. Ez<br />
utóbbi esetben a nyelvet nem leírásra (valami létező megragadására), hanem<br />
teremtésre: az addig nem létező, legalábbis interszubjektíve nem megragadott<br />
probléma felmutatására, az interszubjektív diskurzusba való beállításra használja.<br />
Ez esetben a szöveg mindig metaforikus természetű: olyan jelként kell<br />
működnie, amely egy addig nem tudatosodott (fogalmilag nem artikulált)<br />
problémát kínál föl az adott társadalmi valóság (kommunikációs közösség)<br />
számára. A metafora vonatkozásában nem helytálló a nyelv tulajdonképpeni és<br />
nem-tulajdonképpeni használata, a sensus proprium és a sensus improprium<br />
közti különbségtétel: a metaforikus beszéd “nem átvitt értelmű és nem<br />
sokértelmű beszéd, hanem a nyelv tulajdonképpeni használatának sajátos módja,<br />
különös mértékben pontosító nyelv.” 162<br />
<strong>Az</strong>, hogy az interszubjektív módon hozzáférhetővé tett szöveg mint<br />
kommunikátum mennyire sikeres, leginkább azon múlik, hogy a probléma (még<br />
nem tudatosodott, vagyis fogalmilag nem vagy kevéssé artikulált módon)<br />
mennyire létezik az adott értelmező közösség életvilágában. 163<br />
Minden – nem csak a művészeten belül jelentkező – új probléma<br />
megragadása először intuitív, azaz artikulálatlan. Ezen artikulálatlan tudás<br />
artikulálása már értelmezés: a meglévő fogalmi készletbe való beleillesztés,<br />
160 Gondolok itt főleg a Folyamatos kezdet /Mártonffy, 1999/ és <strong>Az</strong> újszövetségi példázatok<br />
irodalma című /Mártonffy 2001a/ kötetekre, illetve <strong>Az</strong> olvasás parabolái című /Mártonffy 2001b/<br />
hosszabb tanulmányra.<br />
161 Ricoeur, 1995.<br />
162 Jüngel, 1980, 153, idézi Mártonffy, 2001b:1, 80.<br />
163 Innen magyarázható pl. bizonyos, akár irodalmi, akár tudományos művek megkésett sikere.<br />
40
Change language