17.01.2015 Views

Az Iskola a határon teológiája - Nyelvtudományi Doktori Iskola

Az Iskola a határon teológiája - Nyelvtudományi Doktori Iskola

Az Iskola a határon teológiája - Nyelvtudományi Doktori Iskola

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

irodalommal foglalkozó egyéb tudományokhoz képest viszonylag fiatal kutatási<br />

terület, így azokon nem is kérhető számon egy tudatos kommunikációs<br />

megközelítés – ugyanakkor a kommunikáció kutatásának mint az emberi kultúra<br />

egészének kommunikációs jellegű értelmezésének része kell legyen az irodalom<br />

vizsgálata is. 45<br />

1.2. <strong>Az</strong> irodalom mint kommunikáció<br />

„A nyelvi jel nem a jelölés egysége, hanem<br />

a kommunikációs folyamat észlelhető eleme.” 46<br />

<strong>Az</strong> irodalom szó olyan jel, amely jelöltjének példányaira nem lehet<br />

rámutatni: amit mutatni tudunk, azok szövegekként tételezett nyomdafestékes<br />

lapok bizonyos mennyisége, amit értelmezésükkor létrejöttükben emberi<br />

szándékot feltételező (intencionális) jelhordozóknak tekintünk. 47 A mai magyar<br />

köznyelvben alapkategorizációs szinten 48 a szöveg és az irodalom szó helyett a<br />

beszédműfajokat (szöveg-, illetve irodalmi műfajokat) nevezzük meg. 49 Ezek a<br />

műfaji megnevezések a legtöbb – irodalmilag nem vagy csak kb. a közoktatás<br />

szintjén művelt beszédközösségben – nem tartalmaznak értékszempontokat,<br />

hanem pusztán funkcionálisak. Míg az irodalomtudomány – elméletei alapján – a<br />

(teljes, mikro- és szubkultúrákat is tartalmazó) kultúra által felkínált szövegekből<br />

a maga számára kiválogatja a saját elmélete mentén értelmezhető, s így<br />

értékesnek (műalkotásnak) tekintetteket, a köznyelv irodalomfogalma kb. azonos<br />

45 „<strong>Az</strong> élmény-konkretizáció egyszerre tartozik az egyéni tudathoz (élményszerűsége által) és a<br />

kultúrához (jelrendszeri szabályozása által).” /Király, 1998, 114/<br />

46 Eco, 1984, 21.<br />

47 Kulturális termékek, s nem természeti objektumok. (Társadalmi) kommunikációs szempontból<br />

érdekes kérdés lehet, hogy egy szöveget akkor is nevezhetünk-e regénynek, ha csak kéziratban<br />

(azaz egyetlen példányban) létezik, és szerzőjén kívül soha senki nem olvasta.<br />

48<br />

E. Rosch terminusa /pl. Rosch, 1978/: egy adott kultúrára/beszédközösségre jellemző<br />

szóválasztás: pl. kutyát mondok, nem állatot vagy pincsit; házat és nem családi házat vagy<br />

épületet, stb.<br />

49 Pl. „Olvastam egy verset/regényt/riportot/tanulmányt/levelet.”<br />

14

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!