Az Iskola a határon teológiája - Nyelvtudományi Doktori Iskola
Az Iskola a határon teológiája - Nyelvtudományi Doktori Iskola
Az Iskola a határon teológiája - Nyelvtudományi Doktori Iskola
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
(irodalmi művel) való kommunikáció vizsgálata – s nem az irodalomról való,<br />
kritikai-, tudományos- vagy akár köznapi kommunikáció, illetve annak elemzése.<br />
<strong>Az</strong> olvasást mint kommunikációt, az olvasat létrejöttének folyamatát vizsgálom,<br />
egy kommunikáció-felfogás tükrében. Dolgozatommal szeretném a szépirodalmi<br />
szöveg létmódjának kontúrozottabb rajzát adva az emberi kommunikáció<br />
kultúránkban egy megkerülhetetlennek tűnő típusát világosabban elhelyezni a<br />
társadalmi kommunikáció világában. 21<br />
0.2. De hogy kerül ide a teológia<br />
„A lét definiálhatatlansága nem mentesít<br />
az értelmére irányuló kérdéstől.” 22<br />
Ahogy az irodalomtudomány az intuitíve irodalminak tekintett<br />
szövegekben az irodalmiság ismérveit kutatja, illetve a már feltételezett<br />
irodalmiság ismérveit rávetíti a szövegekre azok mélyebb megértése céljából,<br />
úgy a teológia is egy előzetesen kinyilatkoztatottnak tekintett korpuszban keresi<br />
megértésének elmélyítését. 23<br />
21 Hagyományosan a szépirodalmi művek elsősorban az irodalomtudományi vizsgálatok tárgyai –<br />
noha többnyire mindenki számára világos, hogy e tárgyat a mindenkori irodalomtudomány hozza<br />
létre: vagyis hogy egy adott időben mi és mi alapján tekintendő irodalmilag értékes vagy épp<br />
értéktelen szövegnek, azt az aktuálisan érvényben lévő, többnyire hallgatólagos kánonképző<br />
elvek határozzák meg. Tehát (mint a humán tudományok vizsgálati tárgyai általában) a<br />
szépirodalmi művek nem egyszer s mindenkorra adottak, hanem egy társadalmi kommunikációs<br />
folyamatban válnak bizonyos szövegek szépirodalomként olvashatókká – vagy épp<br />
olvashatatlanná. Ha egy szöveget nem eleve szépirodalomként tételezünk, majd valamelyik<br />
irodalomtudományi irányzat fogalmi apparátusával vizsgáljuk eme irodalmiság mibenlétét,<br />
hanem magát a kommunikációs folyamatot tekintjük, amelyben bizonyos szövegek<br />
szépirodalomként konceptualizálódnak/konceptualizálódhatnak, akkor ez legitim<br />
kommunikációkutatási téma lehet. (<strong>Az</strong> irodalmi kánon kérdéseihez ld. pl. Rohonyi, 2001.)<br />
22 Heidegger, 2001 2. jav. , 19.<br />
23<br />
A kinyilatkoztatást természetesen nem azonosítom a kinyilatkoztatott(nak tekintett)<br />
szövegekkel (ld. ehhez pl. Rahner – Vorgrimler, 1980, kinyilatkoztatás szócikk), de jelen<br />
dolgozat témája szempontjából itt csak ez utóbbiról beszélek.<br />
8
Change language