Tájékoztató füzet az óvodás korú(3-6 éves)

AZ EGYES FAKTOROK ÁTTEKINTÉSE
Hasonlóan címkézett faktorcsoportok tartalma
APRAXIA
Az apraxia a praxis fogalmából származik, ami annyit jelent, hogy lehetetlen szándékosan
végrehajtani bizonyos mozgásokat vagy mozgássorozatokat, annak ellenére,
hogy a primér motoros útvonalak integráltak, és megvan a legtöbb elemi vagy
automatikus motoros funkció.
A szenzoros integráció elméleti keretében a praxia fogalom a motoros mûveletek
megtervezésének képességét jelenti. A deficitet rendszerint fejlõdési diszpraxia néven
említik, aminek oka Ayres és munkatársai szerint a zavart szenzoros integráció,
ami a motoros tervezés képességének vagy az érzékelésnek olyan gyenge
fejlõdését okozza, hogy a személy nem képes felismerni, milyen mozgássorozatra
van szükség egy motoros feladat végrehajtásához. Ebbe beletartozik, hogy míg
bizonyos motoros készségek ismétlések révén megtanulhatók, a motoros tervezés
általános képessége hiányzik.
Ayres szerint ez a tényezõ általában inkább jelentkezik a tanulási zavaros gyermekeknél,
mint a nem akadályozottaknál.
Ayres nem nevezte meg a praxis faktort, de a következõ faktorok azok, amelyek
leginkább megfelelnek a praxis operatív definiciójának:
– általános perceptuo-motoros és kognitív képesség,
– interakció a taktilis percepciós testoldalak között,
– poszturális és bilaterális integráció.
Ayres szerint az egyik legnyilvánvalóbb különbség a megfelelõen funkcionáló és a
diszfunkcionális gyermekektõl származó faktorok között az, hogy a praxis dimenzió
nem szerepel külön faktorként a normális csoportban.
Ayres meghatározása szerint a „fejlõdési apraxia szindróma” elsõdlegesen a testhelyzetek
utánzásának a zavara. Egyéb, kapcsolódó deficitek jelentkezhetnek a motoros
pontosságban, a bilaterális motoros koordinációban, a taktilis feladatok teljesítésében,
valamint a kinesztézia, az extraokuláris izomkontroll és magatartási problémák
terén.
A legtöbb apraxiás gyermek ugyanazt a tünetegyüttest mutatja. Ezeknél a gyermekeknél
rendszerint alacsony a pontszám a SCSIT (Southern California Sensory Integration
Test) posztúra utánzás és taktilis tesztjeiben. A súlyosabb esetek rendszerint
alacsony pontszámot adnak a kinesztéziában és a téri vizualizációban. Ez a változók
alábbi listáját jelenti: (1) alak-háttér, (2) térbeli helyzet, (3) Ayres térteszt, (4) jobbbal
megkülönböztetés, (5) pszicholingvisztikai Illinois teszt (ITPA), vizuális
szekvenciális memória, (6) testhelyzet duplikáció, (7) sztereognozis, (8) grafesztézia,
16