PÓR ANNABalett 1976A Pécsi Balett másfél évtized óta, születésénekpillanatától fogva a meghökken-tőújszerűség, az avantgarde, a merészkísérletezőkedv képzeteit társító foga-lom.1960-ban az Állami Balettintézet akkorvégzett teljes évfolyama alapított Pécsettúj balettszínházat. A maguk világát, ahúszévesek problémáit, érzéseit,világlátását megfogalmazni és közölni abalett nyelvén - ez volt saját vallomásukszerint törekvéseik lényege.Hogy kezdeményezésük mennyire időszerűvolt, és csakugyan hiányt pótolt, azta zsúfolt házak és az ifjúság viharostetszésnyilvánítása rövidesen igazolta.Vezető koreográfusuk, Eck Imre munkásságanyomán azután sajátos arculatú,dinamikus alkotóműhely alakult, a PécsiBalett. Az évek során jellegzetes tematikájáhozés stílusához idomuló előadógárdátnevelt magának, és ezen túlmenőenmás - a balettel kapcsolatos - művészetiágakba is kisugárzott a hatása. Hazaizeneszerzőket (Szokolayt, Gulyást,Vujicsicsot és másokat) inspirált új magyarbalettek megalkotására, Gombár Juditszemélyében pedig ma már BrüsszelbenBéjart-nál is vendégeskedőbalettkosztümtervezőt indított útjára ez azalkotó műhely.A hatvanas években, amikor a PécsiBalett csillaga magasra szökkent a magyartáncélet egén, még a legszűkebb szakmairéteg is jóformán csak hírből és zártkörben vetített filmekről ismerte azeurópai és tengeren túli táncéletben jelentkezőújszerű törekvéseket, MarthaGraham Lövetőit csakúgy, mint RolandPetit-t vagy akár a botrányokat, ifjúságitüntetéseket provokáló forradalmár fenegyereket,Béjart-t. Azóta e világhírreemelkedett művészek legjava alkotásaimár régen a nemzetközi balettrepertoárközismert darabjai. Hazánkban pedig avendégjárások során holland, amerikai,angol együttesek adtak hírt az újabb nyugatiirányzatokról, a „nagymester " Béjartművészete pedig szovjet, dán, angol művekkelegyetemben napjainkra már tökéletesenmeghonosodott Operaházunkszínpadán. Brüsszeli balettjének szólistái amagyar televízióban adnak műsort,Operaházunt: táncosai viszont évekigvendégeskednek Béjart balettjében.Az európai „avantgarde " úgyszólvánbeköltözött hazánkba, és teljes polgárjogotnyert a fővárosban. Azaz itt ismegismétlődött a mindenkori művészetiavantgarde közismert útja: vagy eltűnikmint egyszeri bizarr furcsaság, tiszavirágéletű kísérlet, vagy pedig közkinccséválik; valódi értékei megújítják aművészetet; eredményei felszívódnak azillető művészeti ágban, és szükségképpenmeg-szűnik avantgarde lenni.A Pécsi Balett tudva tudja, hogy aszínpadon nincsenek örök babérok: azújdonság varázsával kivívott hírnévértmost már a változott világban a magyartáncművészet gyors fejlődésének közepette,kell egyre keményebben megküzdeni.A február végén Pécsett bemutatott,egész estét betöltő műsor, a Balett 1976összegezés és továbblépés is egyben. Azeddigi sajátos pécsi tematika nagyobbtávlatú kiszélesítéséről, a kifejezési eszközökgazdagodásáról, az oldottabb,táncosabb megoldásokra való törekvésekrőltanúskodik. Tóth Sándornak ilyeniránya - már a Mahler-zenére 1974-benkomponált Balettek fehérben bemutatásakorfelismerhető - törekvése ezúttal méghatározottabb formában bontakozik ki. Afejlődés a koreográfiában, valamint aművek előadásában egyaránt lemérhető.A műsort nyitó, Bach h-moll szvitjérekomponált szimfonikus balettben egyértelműa klasszikus táncnyelv és a (sztorinélküli) „abszolút tánc " maradéktalanvállalása. Végiggondolt, áttekinthetőenszerkesztett koreográfiát láttunk. Bachnakez a kötheni udvari karmester korában(1721) komponált, a német, francia ésolasz barokk zenehagyományait egyesítőkamarazenekari műve (h-moll ouvertureobligát fuvolaszólóval BWV 067) valóbanellenállhatatlanul táncra inspiráló mű.„Francia nyitányból " és eszményítetttáncokból (rondó formájú gavotte, sarabande,két bourrée, polonaise, double,menuet és badinerie) álló, emelkedettszárnyalású világi szvit.A koreográfia követi a zenei tételeket. Abarokk pompát, a kor külső arculatátjelképező hatalmas méretű arany és barnakosztümökben bevonuló két pár, a „Négyalak aranyban " alkotja a nyitányt éstöbbször visszatérően a mű egész keretét.Mögülük, mintegy e statikus keretkontrasztjaként röppennek elő a fehértrikós táncosok.Érdekes az elképzelés, és rokonszenvesa nemes egyszerűség, méltóságteljesnyugalom, életöröm, emelkedett líra éskönnyed játékosság szvitszerű váltakozásátérzékeltető törekvés. A koreográfus,a klasszikus táncformákban egyéniszíneket is feltüntető szép pillanatokattudott teremteni; a mozdulatok változatossága,a szólamok egymás közötti feszültségeleköti a néző figyelmét. Hamégis maradt hiányérzetünk, ezt jobbára ahatalmas ívelésű, utolérhetetlen szépségűzenemű és a színpadi látvány közöttileküzdhetetlen távolság érzete váltotta ki.Nyilván nem várjuk, nem várhatjuk avilág semelyik koreográfusától, hogyBach géniuszához felmagasodó alkotásthozzon létre; mindenkor csak a megközelítésfokozatairól eshet szó. Ezúttal a táncés zene összecsengéséből születő pillanatigazi örömét csak a harmonikusan felépített,erőteljese n , biztos tudással előadottférfihármas (Kuli Ferenc, GallovitsAttila, Körmendi László) láttán éreztük.Máskor Bretus Mária és Solymos Pálkettősének egy-egy szép pillanata ragadottmeg, vagy pedig olyan finom koreográfiailátomásnál, mint a szólam szár-nyalásánaka magasban egyre tovább röpítettnőalakban való megjelenítése, tudtunkalkalmanként feloldódni zene és táncösszhangjának élvezetében. Máskor úgyéreztük, mintha magát a koreográfiaielképzelést csakúgy, mint a megvalósítástmég fékeznék a korábbi avantgarde stílusszögletességének, statikusságánakmaradványai.A Bach-zene telt zengésének, végtelenségetérzékeltető szárnyalásának csakúgy,mint folyamatosságának és virtuóz sebességénekérzékeltető tovább kell lépni amegkezdett útón. (A rondószerűenvisszatérő barokk figurák olykormegoldatlan ki és bevonulásai ezúttal mégcsak fokozták a statikusság érzetét.)*Úgy tűnik, a német-osztrák késői romantikazenei stílusa változatlanul vonzzaTóth Sándort. A Mahler-kompozícióksorozata után most ismét a századfordulóegyik rokon stílusú alkotása, ArnoldSchönberg Megdicsőült éj című szimfonikuskölteménye ragadta meg fantáziáját.Arnold Schönbergnek ez a korai műve(1899) még nem viseli magán az európaizenei tradíciók forradalmi megújítójának„atonális " jellegzetességét, inkább Wagnerés Brahms harmónia-világához állmég közel. A maga korában szokatlanhangszerelése mégis megütközést keltett.
Tartalmában is némileg benne rejlik az újszelek fuvallata. A romantikus költők(Rückert, Hebbel, Eichendorf) helyett,akik a Brahms- és Mahler-művek versszövegeinekírói, Schönberg a nyersebb,kegyetlenebb világ hangjait megszólaltatónaturalista-impresszionista líra néhányúttörőjéhez ezúttal éppen RichardDehmelhez fordult szövegért. RichardDehmelnek a Verklärte Nacht (Megdicsőültéj) című költeménye az „erkölcsrombolás" miatt perbefogott We i b und We l tcímű versciklus egyik darabja. Benne egynévtelen asszony, miközben siváréjszakai tájon sétál, megvallja szerelmesének,hogy más férfi gyermekét hordjamagában. A boldogsággal való találkozáselőtt, a reménytelenség és a gyermek utánivágy vitte erre az elszánt lépésre. Aszületendő idegen gyermek közös vállalásaa humánum melegítő sugarainakszimbólumaként ragyogja be a megdicsőülőhideg éjszakát. Schönberg művecsak nagyvonalakban követi a költeményme<strong>net</strong>ét. Mindenekelőtt a sűrített drámaiságragadta meg, de Dehmel pátoszátelkerülve zenéje messze túl is élte idejétmúltmintáját.Tóth Sándor koreográfiája nem követia vers tematikáját (saját bevallása szerintszándékosan csak a kompozíció megalkotásaután olvasta cl), egyedül a zeneinspirációira hagyatkozott. Műve legmélyénmégsem áll távol Dehmel alapeszméjétől:az anyaság, a szülés mint azélet folytatásának minden harcon, sivárságon- sőt, halálon is - túlsugárzó„bízva bízzál " szimbóluma benne rejlik atánckölteményben is.A koreográfus tánckompozíciójáhoza bevett szokástól eltérően - ezúttalszándékosan nem ad semminemű tartalmitájékoztatást. Önmagát vizsgáztatja:sikerült-e közérthetően szólnia a táncnyelvén? Ránk bízza a szabad asszociálást.Hideg, szorongatóan magányos, feketeés ezüstösszürke csillogású éjszakában aszínpad mélyén, messzeségbe tűnő, emelkedőlépcsők végén, a feketeségből féligelőtűnő holdkorong vonzza a szemet. Alépcső alján a kozmikusan szorongatótájba olvadóan fekete trikós emberalakgunnyaszt. A megvilágosodó előtérben atestszín árnyalataiba öltözött fiatal nő agyermek utáni vágy boldogsága és a szüléskínjai között világra hozza fiát. Azifjú tétován szertenéz a világban: brutálisgonoszság (csizmás sötét katonák) ésmártíromságot szenvedő forradalmárokharca veszi körül. Az anyát elragadjaSchönberg : Megdicsőült éj a Pécsi Balett előadásában ( Bretus Mária és Solymos Pál )a Feketetrikós alak, és a magára maradtember most már egy nőalakkal, a katalizátorral(saját eszmélésével, lelkiismeretével)vívódva, viaskodva keresi az emberréválás útját. Végül a Vöröstrikósnő (a szerelem, a szabadságeszme, a boldogság)birtokba vétele után a forradalmároksoraiban leküzdi a gonosz erőket,és harcos beteljesült élet után megdicsőültenhal meg. A Vöröstrikós nő állvamarad : túléli az elmúló „embert " .Úgy tűnik, ebben a kompozícióbanTóth Sándor rátalált egyéni stílusára, atartalom és forma, a műnek és előadásánakösszhangjára. Koreográfus és előadókbiztos otthonossággal mozognakebben az eddigi útjukhoz közel álló, ámnagyobb távlatokat és gazdagabbkifejezőeszközöket is felölelő világban.A mű drámai feszültsége, az ellentéteserők harca nem áll távol a zenekölteménynekelőretörő és visszatartó motívumcsoportokbólalakuló belső dinamikájától,sajátos rubátóitól.A hitlerizmus által hazájából száműzöttenA varsói menekül/ megrázó kiáltásátmegkomponáló Arnold Schönbergéletútjától és életművétől csakugyan nemáll távol a fasiszta hordákkal szembehelyezkedőhumánum harcának táncosmegjelenítése. Minthogy azonban az ifjúSchönbergnek erre a művére még inkábba késő romantika, a szecesszió és awagneri-brahmsi hatások a jellemzőek,ezért ebben a harmóniavilágban talánstílusosabb lett volna az erőszak és embertelenségkissé általánosabb érvénnyel,nem ennyire konkrét csizmás fasisztakatonákkal való felidézése a táncban.Ugyanez okból zavart némileg a feketetrikós alak csizmás megjelenítése is. .Aszülési aktus némely naturalista mozzanatátis elvontabban képzeltük volna.Műről és előadókról szinte lehetetlenezúttal külön szólani, mert a főhős alakjátés koreográfiai megoldását nyilvánvalóanSolymos Pál táncos egyéniségeihlette meg. Érdekes, vonzó megjelenéseszinte eleve magában hordozza, drámaierőben, lírában, technikai megformálásbanegyaránt kiforrott alakításameggyőzően sugározza a mű eszméjét.Női partnerei közül Bretus Mária határozottkörvonalakkal formálta meg aKatalizátor szerepét. Bretus különösegyénisége sajátosan kissé fanyar,intellektuális vonásokkal tetteemlékezetessé ezt a hős belső vívódásátmegtestesítő alakot. Drámai kettősük amű egyik legizgalmasabb, szellemeskoreográfiai ötleteket felvillantójele<strong>net</strong>e.A két másik női szerepet ezen az esténmásodik szereposztásban, illetve „beugrásban" , pontosan, stílusosan illeszkedve,de kevésbé egyénített előadásbanláttuk. Szabolics Éva az anya szerepébenfinom, mértéktartó és őszinte, de bájosszemélyisége talán még az évek számábansem érett meg a súlyos mondanivalómaradéktalan megfogalmazására. ParonaiMagdolnától technikailag pontosanmegoldott Vöröstrikós nőt láthattunk.Az alak többrétű szimbolikájátmég csak vázlatosan tudta közvetíteni.Mindkét fiatal táncosnő az est humoroszárószámában, a két kis szállodai szobaleányszerepében volt v a l ó a n elemében.A műsor két súlyos Bach- és Schönberg-zenékrekomponált - szimfonikusbalettje után csakugyan helyénvaló volt afeszültséget feloldó komikus zárószám.A Kulcslyukak című egyfelvonásos (16éven felülieknek való balett-krimi) vitathatatlanközönségsikere tanúsítja, hogybe is töltötte a neki szánt szerepet. Apolgári erkölcs felszíne mögötti világ, afrancia bulvár bohózat módján garniszállóbanösszefutó párok burleszk bonyodalmait,a férfiéhes nőstények karikatúráittalán kicsit finomabb,differenciáltabb jellemzéssel jobbankedveltük volna. Am így is módot adotta táncosok eleven játékkészségénekfelvillantására. Különösen Kuli Ferenc(A boy) és Bre-