fórum - Színház.net

Tartalmában is némileg benne rejlik az újszelek fuvallata. A romantikus költők(Rückert, Hebbel, Eichendorf) helyett,akik a Brahms- és Mahler-művek versszövegeinekírói, Schönberg a nyersebb,kegyetlenebb világ hangjait megszólaltatónaturalista-impresszionista líra néhányúttörőjéhez ezúttal éppen RichardDehmelhez fordult szövegért. RichardDehmelnek a Verklärte Nacht (Megdicsőültéj) című költeménye az „erkölcsrombolás" miatt perbefogott We i b und We l tcímű versciklus egyik darabja. Benne egynévtelen asszony, miközben siváréjszakai tájon sétál, megvallja szerelmesének,hogy más férfi gyermekét hordjamagában. A boldogsággal való találkozáselőtt, a reménytelenség és a gyermek utánivágy vitte erre az elszánt lépésre. Aszületendő idegen gyermek közös vállalásaa humánum melegítő sugarainakszimbólumaként ragyogja be a megdicsőülőhideg éjszakát. Schönberg művecsak nagyvonalakban követi a költeménymenetét. Mindenekelőtt a sűrített drámaiságragadta meg, de Dehmel pátoszátelkerülve zenéje messze túl is élte idejétmúltmintáját.Tóth Sándor koreográfiája nem követia vers tematikáját (saját bevallása szerintszándékosan csak a kompozíció megalkotásaután olvasta cl), egyedül a zeneinspirációira hagyatkozott. Műve legmélyénmégsem áll távol Dehmel alapeszméjétől:az anyaság, a szülés mint azélet folytatásának minden harcon, sivárságon- sőt, halálon is - túlsugárzó„bízva bízzál " szimbóluma benne rejlik atánckölteményben is.A koreográfus tánckompozíciójáhoza bevett szokástól eltérően - ezúttalszándékosan nem ad semminemű tartalmitájékoztatást. Önmagát vizsgáztatja:sikerült-e közérthetően szólnia a táncnyelvén? Ránk bízza a szabad asszociálást.Hideg, szorongatóan magányos, feketeés ezüstösszürke csillogású éjszakában aszínpad mélyén, messzeségbe tűnő, emelkedőlépcsők végén, a feketeségből féligelőtűnő holdkorong vonzza a szemet. Alépcső alján a kozmikusan szorongatótájba olvadóan fekete trikós emberalakgunnyaszt. A megvilágosodó előtérben atestszín árnyalataiba öltözött fiatal nő agyermek utáni vágy boldogsága és a szüléskínjai között világra hozza fiát. Azifjú tétován szertenéz a világban: brutálisgonoszság (csizmás sötét katonák) ésmártíromságot szenvedő forradalmárokharca veszi körül. Az anyát elragadjaSchönberg : Megdicsőült éj a Pécsi Balett előadásában ( Bretus Mária és Solymos Pál )a Feketetrikós alak, és a magára maradtember most már egy nőalakkal, a katalizátorral(saját eszmélésével, lelkiismeretével)vívódva, viaskodva keresi az emberréválás útját. Végül a Vöröstrikósnő (a szerelem, a szabadságeszme, a boldogság)birtokba vétele után a forradalmároksoraiban leküzdi a gonosz erőket,és harcos beteljesült élet után megdicsőültenhal meg. A Vöröstrikós nő állvamarad : túléli az elmúló „embert " .Úgy tűnik, ebben a kompozícióbanTóth Sándor rátalált egyéni stílusára, atartalom és forma, a műnek és előadásánakösszhangjára. Koreográfus és előadókbiztos otthonossággal mozognakebben az eddigi útjukhoz közel álló, ámnagyobb távlatokat és gazdagabbkifejezőeszközöket is felölelő világban.A mű drámai feszültsége, az ellentéteserők harca nem áll távol a zenekölteménynekelőretörő és visszatartó motívumcsoportokbólalakuló belső dinamikájától,sajátos rubátóitól.A hitlerizmus által hazájából száműzöttenA varsói menekül/ megrázó kiáltásátmegkomponáló Arnold Schönbergéletútjától és életművétől csakugyan nemáll távol a fasiszta hordákkal szembehelyezkedőhumánum harcának táncosmegjelenítése. Minthogy azonban az ifjúSchönbergnek erre a művére még inkábba késő romantika, a szecesszió és awagneri-brahmsi hatások a jellemzőek,ezért ebben a harmóniavilágban talánstílusosabb lett volna az erőszak és embertelenségkissé általánosabb érvénnyel,nem ennyire konkrét csizmás fasisztakatonákkal való felidézése a táncban.Ugyanez okból zavart némileg a feketetrikós alak csizmás megjelenítése is. .Aszülési aktus némely naturalista mozzanatátis elvontabban képzeltük volna.Műről és előadókról szinte lehetetlenezúttal külön szólani, mert a főhős alakjátés koreográfiai megoldását nyilvánvalóanSolymos Pál táncos egyéniségeihlette meg. Érdekes, vonzó megjelenéseszinte eleve magában hordozza, drámaierőben, lírában, technikai megformálásbanegyaránt kiforrott alakításameggyőzően sugározza a mű eszméjét.Női partnerei közül Bretus Mária határozottkörvonalakkal formálta meg aKatalizátor szerepét. Bretus különösegyénisége sajátosan kissé fanyar,intellektuális vonásokkal tetteemlékezetessé ezt a hős belső vívódásátmegtestesítő alakot. Drámai kettősük amű egyik legizgalmasabb, szellemeskoreográfiai ötleteket felvillantójelenete.A két másik női szerepet ezen az esténmásodik szereposztásban, illetve „beugrásban" , pontosan, stílusosan illeszkedve,de kevésbé egyénített előadásbanláttuk. Szabolics Éva az anya szerepébenfinom, mértéktartó és őszinte, de bájosszemélyisége talán még az évek számábansem érett meg a súlyos mondanivalómaradéktalan megfogalmazására. ParonaiMagdolnától technikailag pontosanmegoldott Vöröstrikós nőt láthattunk.Az alak többrétű szimbolikájátmég csak vázlatosan tudta közvetíteni.Mindkét fiatal táncosnő az est humoroszárószámában, a két kis szállodai szobaleányszerepében volt v a l ó a n elemében.A műsor két súlyos Bach- és Schönberg-zenékrekomponált - szimfonikusbalettje után csakugyan helyénvaló volt afeszültséget feloldó komikus zárószám.A Kulcslyukak című egyfelvonásos (16éven felülieknek való balett-krimi) vitathatatlanközönségsikere tanúsítja, hogybe is töltötte a neki szánt szerepet. Apolgári erkölcs felszíne mögötti világ, afrancia bulvár bohózat módján garniszállóbanösszefutó párok burleszk bonyodalmait,a férfiéhes nőstények karikatúráittalán kicsit finomabb,differenciáltabb jellemzéssel jobbankedveltük volna. Am így is módot adotta táncosok eleven játékkészségénekfelvillantására. Különösen Kuli Ferenc(A boy) és Bre-