világszínházhiány feletti panaszkodás helyett a színházivezetők vizsgálják meg: a műszakidolgozókkal való törődés, odafigyelés,szakmai képzés, oktatás és szakmai szeretetrenevelés érdekében megtettek-emindent, amit egy vezetőnek kötelességemegtenni.Mi a szakmai oktatásban, képzésben ésnevelésben továbbra is felajánljuksegítségünket. Megteszünk mindent, hogyaz igényeket kielégítsük, de ez önmagábankevés ahhoz, hogy a problémát megoldjuk.A megoldás kulcsa a közösegyüttműködés. A létszámhiányleküzdéséhez is nagyban hozzásegíthetne aszakmai képzés tervszerű megvalósítása, azemberekkel való törődés, a közvetlenmunkatársi viszony kialakítása és nemutolsósorban a munkakörülmények javítása.Ha a művészi színvonal emelése és aszínházirányítás sokrétű gondja között azilletékes vezetők szakítani fognakmaguknak egy kis időt arra, hogy ezek-kela problémákkal is foglalkozzanak,rájönnek majd arra, hogy ez a kis törődésmennyit jelent, milyen sokat kamatozik, ésmennyire szükséges. Ha az-után ez atörődés és odafigyelés rendszeressé válik,nem lesz már szükség arra, hogy olyankérdéseket feszegessünk és elemezzünk,amilyenekkel most foglalkoztam.Következő számaink tartalmábólMolnár Gál Péter:Vázlatlapok színészetünkrőlSziládi János:A Bánk bán új arcaPályi András:„Ne ítéld el testvér a testvéred"Tarján Tamás:A fogadósnő férjhez megyGábor István:Operai találkozó SzegedenSzékely György :Az előadóművészetrőlKoltai Tamás:Palota a Themze-partonKöpeczi Bócz István:Fellini példájaMOLNÁR GÁL PÉTERPoloskaMajakovszkij a moszkvai SzatíraSzínházbanFölcsendül a zenekar a moszkvai SzatíraSzínház arénájában. Mintha a húszasharmincasévek szovjet music hall stílusáthallanánk, Grigorij Alekszandrov Cirkuszfilmjeöreg artistáinak muzsikáját, vagy aCsak a papa meg ne tudja KabalevszkijzenéjűIvanovszkij-bohózatkönnyűzenevilága idéződne fülünkbe.Csattogó cipőkben beszteppel a színre egycsíkos, világos öltönyű revüszínész(Chaplin-bajusz, bot, keménykalap).Szenvtelenül, de nagy testi ügyességgel,kecses artistai tárgyilagossággal adja elő aközjátéktáncot. A háttérben jobbról balrasiklani kezd Valerij Levental kandiscukorszínekbenopálzó, Chagall-modorúháttérfüggönye. Az üresre sepertszínpadtérben két, egymással ellentétesirányú futószőnyeg indul meg. A rivaldavonalához közelebb eső jobbról fut bal-ra,a rajta helyet foglaló, álló figurákkal: aNEP-korszak zsibárusai, ügyeskedői,árukínáló bazárosai, folttisztítói, szőrmésmelltartóárusai, rózsaszínű és tea-rózsasárgahangulatlámpákat cepelő boltosai;balról jobbra pedig a színpad mélyén egybánatos ló vontatta szán siklik. Egy NEPrémálompárázó képei ezek. A szánon ülbeborozva a duhaj Priszipkin és kockásruhás gigerliként Oleg Bajan. A szánbafogott ló bábuból készült, lábai nem érik aföldet, hangsúlyozott színházszerűséggelléptetnek a levegőben. Mendegélnek,poroszkálnak, majd nekiiramodnak abábulábak.Eltűnnek az előtér lágyan úszó figurái.Megáll a háttérfüggöny ringlispilje. OlegBajan (Mironov) lepattan a szán üléséről,és előresiet. Szerepe a zenéhez igazodómusic hall stílusban fogalmazott. Középenelválasztott, gigerlis haja egyborbélyreklám gondosságával beigazgatott.Eleganciája kifogástalan, habárrikítóan (egykorúan) utolsó divatú;szivarzsebéből vakítóan fehér zsebkendőcskekandikál elő, fehér gamásnijahivalkodó, tánciskolaian kényeskedő akicsiszolt mozgása. Megjelenése és színpadilétezése a music hallok dédelgetettkonferansziéinak tenyérbemászó kedvességével,pökhendi kecsességével ékes.Így kezdődik Valerij Plucsek rendezésébenMajakovszkij Poloskája a SzatíraSzínházban.Ha szabatosak kívánunk lenni, hozzá kelltennünk: csupán ma kezdődik ily módon aPoloska előadása. Mert amit mostláthatunk, ez Plucsek mai (vagyis 1974-es)véleménye Majakovszkijról és bolsevistatündérjátékáról.Plucsek ugyanis nem először találkozikművészi pályáján a Poloskával. Előszörakkor találkozott vele, amikor a közönségis először találkozott a darab-bal. 1929-ben, az akkor húsz esztendős PlucsekMejerhold rendezőtanítványa volt (tizenhétévesen a színészi fakultást végzi el a nagymester stúdiójában), és apróbb szerepekbenfölléphetett a Mejerhold Színházban. Életemásodik szerepét a Poloskában kapta. Nemvolt nagy szerep, egy neppert kellettjátszania a nyitó jele<strong>net</strong>ben. Plucsekgombárusként a nézőtérről futott föl ajátéktérre. Ra-dó György fordításában adarabnyitó első kép első szavai ígyhangzanak:„Gombárus: Egy gombért nem érdemesnősülni, egy gomb miatt nem érdemeselválni! Csak egy nyomás a hüvelykujjal,egy a mutatóujjal, és a kar-társak nadrágjanem esik le.Önműködőholland gombok,fel sem kell varrni,fél tucat húsz kopejka .. .parancsoljon „moszjő!"Ezekkel a szavakkal futott fel Plucsek aszínpadra és oly hangosan kezdte kínálniportékáját, mintha nyúznák. Az epizóddalsikere volt. Amikor azután Priszipkinesküvői jele<strong>net</strong>ében szükség volt egyerőteljes fiatal hangra, Majakovszkij - akivégigülte a próbákat - azt kérdezteMejerholdtól: hol van az az ordítós ? És arendezőnövendék még egy parányiepizódot kapott. Hosszú lábú, csinosszínésznőcskével táncolt duettet, de olyanvehemenciával ropta, ami már több volttársasági táncnál. A mélyen kivágottruhájú, eaton-frizurás lánykával valósággalközösült tánc közben.Minden este végignézte ezt a táncjele<strong>net</strong>eta takarásban cigarettázó Majakovszkij.Plucsek nagy naivan azt hitte, amester elégedett a jele<strong>net</strong>tel, megnyertetetszését színpadi megoldása és emiattelegyedik vele a költő beszélgetésbe.Nyaggatta is hát együgyű kérdésekkelbuzgó növendék módjára: miként kellértelmezni ezt vagy azt a Majakovszkijverset.A költő kelletlenül válaszolgatott.Csak néhány hónap múlva derült fény
a költő és a növendék kapcsolatának igaziokaira, amikor az eaton-frizurás kolleginasegítségkérően fordult Plucsekhez: mittegyen, Majakovszkij min-den előadásután megvárja a színház sarkánál, és hazaakarja kísérni?!A gáláns irodalomtörté<strong>net</strong>i anekdota ótasok minden történt. 1939-ben PlucsekArbuzov moszkvai kísérleti szín-házábanrendez. 1941-ben a frontszín-házhozkerül, a következő évben az Északi FlottaSzínházához. A háború után ( i 945 50) amoszkvai Utazó Színház rendezője, majda Szatíra Színházhoz kerül - 1 957- től a mainapig ő a színház főrendezője.195 3-ban visszatér Majakovszkijhoz.Szergej Jutkeviccsel, a neves filmrendezővelés Petrovval (akivel egy évvelkorábban Caragiale A z elveszett levelétállítja színpadra) társrendezésben elkészítia Gőz fürdő nagy föltűnést keltő előadását.1955-ben kerülhet sor a Poloskafölújítására, Jutkevics társaságában. 1957:Buffo-misztérium. Ez a három Majakovszkijbemutatóvolt a szovjet színházi új hullámelső fodrozódása. Csak a Majakovszkijbemutatókkiharcolt sikere után kerülhetettsor az utca túloldalán a SzovremennyikSzínház fiataljainak lassúhatalomátvételére. (Kemény csatákatkellett azonban előbb még megvívni. Ahatvanas évek elején végre kinyomtattákTvardovszkij komikus poémáját, a Tyorkin amásvilágont Plucsek dramatizálja, színpadraállítja a dramatikus változatot, melyet aztánhamarosan le kellett venni a műsorról.)Amikor Plucsek, a hajdani FEKSZ-esJutkeviccsel szövetkezvén, rendező-partneredíszleteivel színpadra állítja a Poloskát,nemcsak Majakovszkij szín-házirehabilitációja történik meg, hanemjogérvényesen visszatér a színpadra egymásfajta színházi elképzelés, lendületesebbés szélesebbre tárt torkú hangvétel,fogalmazási módszer és játékelképzelés,plakátosabb, szilajabb és képtelenebbhumorú színház. A színháztörté<strong>net</strong> ironikuskerekdedségéhez tartozik, hogy éppenabban a moszkvai színházban törték meg anaturalizmus jegét, ahol ne-gyedszázaddalkorábban erőszakkal befagyasztottákMejerhold működését. Ami-kor Plucsekbelevágott abba a nem is kissé merészvállalkozásba, hogy elég-tételt szolgáltatmesterének, Mejerhold-nak és Mejerholdháziszerzőjének, Majakovszkijnak: lényegesfordulat következett be a szovjet színháztörté<strong>net</strong>ében.Plucsek első Poloska-rendezése bátranösszemérhető azzal a teljesítménnyel, amitaz első, mejerholdi színrevitel jelentett,jóllehet más körülmények és fel-tételekközött. Igaz, a mejerholdi elő-adásban és amajakovszkiji szándékban is akadt jókoraadag megbotránkoztatási vágy, vitakészséga polgári (v gy polgári-nak vélt) színháziforma és a polgári (vagy polgárinak vélt)színházi műélvezés ellen. A Poloskacirkuszt kínált a színháznak, tűzijátékot ésgörögtüzet, időszerűséget és revüelemeket,agitációs formát és mindaddigesztétikailag le-sajnált, úgynevezett„alantas' műformát, rikoltó stílust és csípőselőadói modort.Végül is azonban Mejerhold pályájánakívébe illeszkedett a Poloska előadása, ésszínházának akadtak hívei és pártfogói,nemcsak ellenfelei és ellenségei. Egyfolyamat tetőzéseként jelent megMajakovszkij és darabjainak. előadásai. APoloska 1929-es előadása nem voltelőzmények nélkül. Az 1955-ös, bemutatószámbamenő fölújítás azonban minthaa semmiből termett volna elő. Csupán afeledésbe merített, mejerholdi hagyományújraélesztése tartható előzményének, nempedig a kedvező befogadó környezet, azízléstréning ' nézőnek is, kritikusnak is), amegszokás vagy elfogadás készsége a makét évtizede volt színházi életben.Plucsek Minonovval próbál a moszkvai Szatíra SzínházbanMintha minden Plucsek és a vad formákellen szólt volna akkoriban. A Mű-vészSzínház tücsökciripelése bejárta aszínházakat. Szelíden lágy hangok uralkodtaka színpadokon. Ízlésborzoló-anmeghökkentőnek tűnhetett valóban, hogyhirtelen zajosan és kamaszosan, tarkán ésrumlisan valami egészen más veszi kezdetét... illetve, hogy annyi évi kényszerpihenőután valami újra folytatódik.Az 1954-55-ös évad befejezése után aSzovjetszkaja Kultúrában vita kezdődött aszovjet színházművészet mai problémáiról.Mezsinszkij népművész Amikor a színházbabeköltözik az unalom címmel a közöselégedetlenségnek adott hangot. „Sikeres ésolykor kiemelkedő előadások mellettgyakran látunk unalmas, formátlanelőadásokat is. Elfordul, hogy a rendezésszíntelen, a színészi játék bágyadt,kifejezéstelen... Gyakran kis»igazságocskák« gátolják meg a színésztabban, hogy ez a »napfény« bevilágítsa azt,ami a legfontosabb a szerepben ... A SzatíraSzínház Gőzfürdő és Poloska előadásaigondolkodásra késztetnek bennünket afelett a művészi alkotómódszer felett, melyezeknek az elő-adásoknak a létrehozásáhozvezetett. Érezzük, hogy a színészeket és arendezőket Majakovszkij darabja színpadimeg-