fórum - Színház.net

díszletei és Csengey Emőke szép jel-mezeiis.Spányik Éva Warrennéja érett, kidolgozottalakítás. Játékában a sokszínű figuraminden összetevője benne van. Nem angolladyt játszik, meg sem próbál az lenni.Közönségessége nem a halas-kofa-anyavaskosságából származik, ha-nem sokkalinkább abból a londoni lányéból, aki magais tevékenyen részt vett nyilvánosházánakműködtetésében. Virtuóz váltásai vannak.(Például a tette-tett siránkozóból hirtelenátcsap düh-kitörésbe, onnanfinomkodásba.) Egy-szerre tudközönséges, érzéki, vonzó, elesett, számítólenni. Az ő Warrennéja őszintén szeretilányát, az anyai érzés az egyetlen szívőlfakadó érzése. De nemcsak szereti, hanemmeg is érti döntését, és ezen a ponton lányafölé nő.Igazi meglepetés Vennes Emmy alakítása.A rendező elképzeléseit maradéktalanulmegvalósítja. Vivie-je minden tekintetbenegyenrangú partnere Warrennénak.Konok, öntudatos, vívódó, gondolkodó,keserű nőt állít elénk.SZ. M.VESZPRÉMA széptevőA széptevő Shaw második, nagyon ritkánjátszott darabja, amelyet írója nem kedveltkülönösebben mechanikus bohózat ésrealista mocsok kombinációja, amelyalapos undorral töltött el " - írta későbbművéről. A darabba foglalt gondolatok amai néző vagy olvasó előtt nevetségesentúlhaladottnak, elavultnak tűnnek. Aveszprémiek előadása ennek ellenéreközönségsiker. Shaw ezúttal sem azzal hat,amit mond, hanem ahogyan mondja. Anevetés a shaw-i éleslátásból,szellemességből fakad.A szé ptevő mintegy összekötő láncszemShaw korai és későbbi drámaírói stílusaközött. Előrevetíti és felvázolja Shaw drámairóifejlődésének fő vonalait. Az egészcselekmény Charteris, a széptevő (FonyóIstván) körül forog, aki nem annyiraüldöző, mint inkább üldözött. Júlia(Takács Katalin) az elemi nőiesség képviselőjeés Grace (Egri Katalin) a haladógondolkodású nő megtestesítője verseng acsélcsap férfi szerelméért. Végül más-másokból, de mindkét lány lemondCharterisről, és így az a két szék közötta pad alá esik. Szatíra és bohózat ötvözeteez a darab. Keveredik benne a helyzet- ésjellemkomikum. Az előadásban arendezés jóvoltából elsősorban a bohózatielemek erősödtek fel, kaptak hangsúlyt.Pethes György rendezése nagyon helyesennem a darab régen aktualitásátvesztett társadalmi mondanivalóját hangsúlyozta,hanem a bohózat jól beválteszközeivel, groteszk és abszurd elemekkelfűszerezett, élvezetes, ötletgazdag,mozgalmas, pergő ritmusú komédiátrendezett.A színészek önfeledten tréfálkoznak.Szórakoztatják a közönséget - és egy .kicsit saját magukat is.Sz. M.VIDÁM SZÍNPADLehetünk őszinték?A jubilánst csak hódolat illeti meg, nembírálat, legalábbis így honosodott megnálunk, akár 75 éves írót, akár fennállása25. évfordulóját ünneplő színházat köszöntünk.Ezúttal az utóbbiról, a 25 évesVidám Színpadról van szó, amelyet mostdicsérni illenék, és amely színház ebből azalkalomból jubiláris műsort mutatott be.Egy színház, ahová bátor szókimondásthallani és vigadni járnak a nézők, kerekévfordulójára nem emlékezhet vigyázzállásbamerevedő ünnepi műsorral. Stilszerűenkabaré tehát az ünnepség műfaja,ezzel a címmel: Lehetünk őszinték?Provokáló cím ez, hiszen egyik legszellemesebbkonferanszában KellérDezső már sok évvel ezelőtt kifejtette,hogy jelenlegi helyzetünkben már nemkell nagy merészség a szókimondáshoz,sőt, az elhallgatás kíván bátorságot. hogyhát nyugodtan lehet őszinte a VidámSzínpad, mert ez társadalmilag támogatottés egyetértéssel pártfogolt bátorság. Éstalán a címbeli őszinteség megengedi arecenzensnek is, hogy szókimondó legyen.Sajnálatos - hogy a műfaji lehetőség azegyes jelenetekben - talán csak a tévéFórumát perszifláló számot kivéve -elsikkad, és a néző egyetértő véleményéreapelláló, a jelenségek mélyére ásó, a tüneteketláncolattá fejlesztő humor jobbáracsak Kellér Dezső konferanszában tapasztalható.Ha tehát a címbeli kérdést felszólítássáváltoztatjuk, akkor őszinténmegvallhatjuk : ez a jubileumi műsor csaknémely pontján idézi föl a színház elmúltnegyedszázadának legfontosabb eredményeit.Persze Kellér Dezső elsősorban az, akiszemélyének bájával és varázsával, pallérozottirodalmiságával, gondolatiságávalreprezentálja ezt a 25 éves időszakot.Aztán itt vannak a színház vezető művészei,akik a jubileumra emlékezhetnek: akönnyed blődlitől az emberábrázolás felétartó Kibédy Ervin, az alkata, haj-színekínálta triviális humortól a komikumnakolykor tragikus mélységéig is eljutóKabos László, a snájdig rezonőrbőlfigyelemreméltó jellemszínésszé lett ZentayFerenc, a valamennyi poénját a tökélyigcsiszoló Kazal László, a most isdekoratív, finoman pikáns mosolyúBalogh Erzsi, a kabaréskiccekfölrajzolásának állandóan fejlődőművésze, Forgács László, meg a többiek,régiek és újak: Turay Ida, Bús Kati,Csákányi László, Horváth Tivadar,Szuhay Balázs, Viola Mihály. Művészifejlődésükben egy szín-ház fejlődésénektörténete tükröződik, természetesenbuktatókkal megterhelve.A Zsudi József által rendezett műsorbanjelenetek és magánszán ok váltakoznak,ahogyan ez a kabaréban szokás. De a régi,Nagy Endre alapította kabaréban még egyvalami honos volt: az irodalom. Ennek ahagyománynak fölélesztése szintén aVidáM Színpad elmúlt 25 événekkrónikájához tartozik, Kár, hogy erreelfelejtett emlékeztetni a jubileumiműsor.G. LKellér Dezső konferál (Iklády László felv. )