Családi Kör, 2018. november 29.
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
KÖZÉLET<br />
A<br />
tartományi képviselőház képviselői<br />
támogatták a Vajdaság<br />
díjainak megalapításáról szóló<br />
javaslatot, amelyeket <strong>november</strong><br />
25-én, Bánát, Bácska és Baranya Szerb<br />
Királysághoz való csatolásának napja, május<br />
15-én, a Májusi Közgyűlés napja és december<br />
10-én, az emberi jogok nemzetközi<br />
napja alkalmából ítélnek oda. Az elfogadott<br />
rendelet szerint a jövőben a Vajdaság számára<br />
jelentős napokat díjak és elismerések<br />
odaítélésével ünneplik meg.<br />
A legmagasabb rangú díj a Mihajlo Pupin-díj<br />
lesz, amelyet a Vajdaság fejlesztéséhez<br />
való tartós hozzájárulásért ítélnek oda.<br />
A kultúra terén elért eredményekért a Fehér<br />
Ferencről, az oktatásban felmutatott kiváló<br />
eredményért a Đorđe Natoševićről, a tudományos<br />
teljesítményért a Milutin Milankovićról,<br />
a gazdaság terén nyújtott kimagasló<br />
teljesítményért a Lazar Dunđerskiről, a<br />
sport terén elért eredményekért a Momčilo<br />
Tapavicáról, az emberi és kisebbségi jogok<br />
területén a Ljudevit Mičatekről, a nemek közötti<br />
egyenjogúság terén végzett kimagasló<br />
tevékenységét pedig a Milica Tomićról<br />
elnevezett elismerést ítélték majd oda. A<br />
múlt héten elkezdtük, most pedig folytatjuk<br />
azoknak a személyeknek a bemutatását,<br />
akik nevét viselik az elismerések.<br />
Đorđe Natošević (1821. július 19., Szalánkemén<br />
– 1887. július 11., Karlóca) Bécsben<br />
fejezte be az egyetemet, és Újvidéken<br />
kezdett el orvosként dolgozni. Bekapcsolódott<br />
a tanügyi<br />
munkába,<br />
majd kinevezték<br />
az Újvidéki<br />
Gimnázium<br />
igazgatójává,<br />
valamint az<br />
Osztrák-Magyar<br />
Monarchiában<br />
működő<br />
szerb<br />
iskolák tanfelügyelőjévé.<br />
Parlamenti<br />
képviselőként<br />
sokat tett a szerb gimnáziumok megalapításáért,<br />
a Vuk által megalkotott cirill írásmóddal<br />
tankönyveket írt. Legismertebb a<br />
mindegyik szerb iskolában használt Bukvar<br />
(ÁBC) volt, de pedagógiai és gyermekeknek<br />
való újságokat is szerkesztett.<br />
Milutin Milanković (1879. május 28.,<br />
Dálya – 1958. december 12., Belgrád) szerb<br />
14 <strong>2018.</strong> <strong>november</strong> <strong>29.</strong><br />
A díjak névadóiról (2.)<br />
A délvidéki/vajdasági, nem szláv népesség (újbóli) megalázása<br />
a VMSZ „hathatós” támogatásával<br />
matematikus, geofizikus, építészmérnök,<br />
klimatológus, csillagász, a műszaki tudományok<br />
doktora volt. Egyike az elméleti klimatológia<br />
megalkotóinak,<br />
legismertebb<br />
tétele a Milanković-elmélet<br />
nevet viseli,<br />
amely a Föld<br />
pályájának és<br />
forgástengelyének<br />
változásai<br />
és a Földre<br />
jutó napsugárzás<br />
közötti<br />
kapcsolatot<br />
tárgyalja, egyben<br />
magyarázatot is ad a jégkorszakok<br />
váltakozására. A NASA szerint ahhoz a 15<br />
tudóshoz tartozik, akik a legtöbbet tették<br />
azért, hogy megismerjük a Földünket.<br />
Momčilo Tapavica (1872. október 14.,<br />
Nádalj – 1949. január 10., Póla) szerb nemzetiségű<br />
műépítész és sokoldalú sportoló<br />
volt, az I. Athéni<br />
Olimpiai Játékokon<br />
(1896)<br />
Magyarország<br />
színeiben<br />
versenyzett,<br />
teniszben<br />
harmadik,<br />
birkózásban<br />
negyedik-ötödik,<br />
kétkezes<br />
súlyemelésben<br />
pedig hatodik<br />
lett. Az általa<br />
tervezett és<br />
felépített épületek közül a legismertebb az<br />
Újvidéken található Matica Srpska székháza.<br />
L a z a r<br />
Dunđerski<br />
(1833. március<br />
25., Szenttamás<br />
– 1917. július<br />
13., Bécs)<br />
a szenttamási<br />
Dunđerski<br />
családnak,<br />
amelyről azt<br />
tartották,<br />
hogy Magyarország<br />
egyik<br />
leggazdagabb<br />
földbirtokos<br />
famíliája, volt a tagja. Az általános iskola és<br />
a gimnázium után Bécsbe ment egyetemre,<br />
de betegsége miatt visszatért, hogy az<br />
örökölt és a hozományként kapott birtokait<br />
tovább fejlessze. A kor leggazdagabb<br />
szerbjeként ismerték, aki szoros kapcsolatokat<br />
ápolt a szerb művészi körökkel.<br />
Barátja, a legismertebb szerb költő, Laza<br />
Kostić szerelmes lett legkisebb leányába,<br />
Jelenába (Lenka, Lenke), neki írta a szerb<br />
költészet legszebb szerelmes versét (Santa<br />
Maria della Salute).<br />
Ljudevit Mičatek (1874., Hadiktelke<br />
[Kisač] – 1928., Bécs), habár a Monarchiában,<br />
majd később a Szerb-Horvát-Királyságban<br />
is politikai<br />
szereplő<br />
volt, csak anynyit<br />
lehet róla<br />
megtalálni<br />
az egyes feljegyzésekben,<br />
hogy 4 éves<br />
korban elvesztette<br />
a szüleit,<br />
mégis itt fejezte<br />
be az általános<br />
iskolát és a<br />
gimnáziumot,<br />
majd Budapesten<br />
szerzett ügyvédi oklevelet. Ügyvédi<br />
munkája mellett a szlovák lakosság és<br />
közösség jogvédelmével foglalkozott. A<br />
legismertebb szerepe az 1918. október<br />
25-én megtartott Nagy (Szerb) Nemzetgyűlés<br />
egyik levezető elnöki munkájának<br />
végzése volt.<br />
Milica Tomić (1859. <strong>november</strong> 30., Újvidék<br />
– 1944. <strong>november</strong> 24., Újvidék), habár<br />
élete folyamán<br />
foglalkozott<br />
írással, publicisztikával,<br />
férje haláláig<br />
a nők egyenjogúságával,<br />
mégis azzal<br />
vált ismertté,<br />
hogy Svetozar<br />
Miletić leányaként<br />
Jaša Tomić<br />
(aktívan<br />
részt vett a<br />
Nagy (Szerb)<br />
Nemzetgyűlés szervezésében és megtartásában)<br />
felesége volt.<br />
BALLA Lajos
Change language