Családi Kör, 2018. november 29.
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
A munka hadának lépése dobog<br />
Szégyellheti magát a szocialista munkás<br />
önigazgatás, hiszen helyette<br />
az igazi demokrácia harcolja ki a<br />
négynapos munkahetet. Négy nap<br />
munka – három nap pihenés! Nyugaton<br />
ugyanis már gondolkodnak még egy plusz<br />
szabadnap bevezetéséről. Mert erre valaki<br />
gondolni is a szocializmus hajnalán, amikor<br />
a munka hadának lépése dobogott? De a<br />
szívek is megdobbantak, ha jött a 13. fizetés,<br />
a nyaralási pótlék, az uzsonnapénz. A<br />
demokrácia azonban nemcsak az asztalra<br />
csapott, hanem a dolgozók fejére is, arra<br />
figyelmeztetve őket, hogy nem kell pénz a<br />
boldogsághoz, és hogy a munka nemesít<br />
még fizetés nélkül is.<br />
Szóval ott tartunk, hogy heti négy nap<br />
munkából is meg lehet – sőt kell – élni.<br />
Furcsa körtáncba kezdett a világgazdaság:<br />
csökkentik a termelést, mert az árut nem<br />
tudják eladni. Ezért a dolgozók egy részének<br />
felmondanak vagy csökkentik fizetéseiket.<br />
Ebből kifolyólag nem lesz nekik miből<br />
megvásárolni az árut és a termékeket. És a<br />
Ha jól emlékszem, talán öt évvel ezelőtt<br />
már közöltünk lapunkban két ilyen képet,<br />
most pedig azért tesszük, hogy bizonyítsuk<br />
kedves olvasóinknak: a helyzet változatlan!<br />
Azaz öt év alatt semmi sem történt<br />
a két szánalmas épület sorsát illetően.<br />
Arról van szó, hogy az újvidéki Munkásegyetem<br />
14 emeletes épülete már több<br />
kör bezárul. A végén pedig kiderül, hogy az<br />
okoz legkevesebb kárt és gondot, aki nem<br />
dolgozik. Szlovéniában állítólag az állam<br />
fizette volna ezt a harmadik munkaszüneti<br />
napot egy darabig – természetesen az<br />
adófizető polgárok pénzéből, mert a magánosított<br />
újgazdag munkáltatók ezt már<br />
nem bírnák el. A munkaadók még zsarolják<br />
is az államot, és azt üzenik, hogy az adót<br />
csak abban az esetben tudnák kifizetni, ha<br />
felmondanának a munkások egy részének.<br />
Persze az állam érzékeny szíve majd megszakad,<br />
és kedvezményeket ígér. Jó lenne<br />
tudni, hogyan és mennyit, azaz mikor fizetnek<br />
adót a különböző nagy áruházláncok és<br />
szupermarketek tulajdonosai. Azt viszont<br />
nem tudják eltitkolni, hogy az üzletek pénztárainál<br />
ülő lányok általában 200 eurót is<br />
alig kapnak havonta, és nem 4 vagy 5 napos<br />
munkahéten, sőt általában csak egyetlen<br />
szabadnappal.<br />
Vannak dicséretes kezdeményezések,<br />
hogy egy úgynevezett szociális program<br />
keretében a feleslegessé vált dolgozókat<br />
SZÉGYEN VAGY PÉNZMOSÁS?<br />
tárca<br />
át kell képezni. Felmerül azonban a kérdés,<br />
hogy mivé képezzék át a dolgozókat, amikor<br />
úgyszólván egyetlen termék sem kelendő<br />
és keresett. A legbiztosabb az lenne,<br />
ha politikusokká és képviselőkké képeznék<br />
át a munkaerő-felesleggé vált dolgozókat.<br />
A politikában és a parlamentben ugyanis<br />
nincs létszámleépítés, sőt a fizetéseket<br />
sem csökkentik. És valószínűleg nem is<br />
rossz foglalkozásról, illetve hivatásról van<br />
szó, mert ismerünk olyan képviselőket,<br />
akik már 18-20 éve ott ülnek a parlamentben.<br />
Ha nem lenne érdemes, biztosan nem<br />
tennék. Olyan politikusokat is számontartanak,<br />
akiknek a miniszteri tárca vagy egy<br />
vezérigazgatói tisztség volt az első munkahelyük.<br />
De talán már sejteni lehet a végső<br />
megoldást is. Erre a szendrői Vasművek<br />
derék dolgozói hívták fel a figyelmet: évek<br />
óta nem dolgoztak és termeltek rendesen,<br />
a fizetést azonban rendszeresen kapták.<br />
Ez már bizony komoly rúgás volt Marx<br />
Tőkéjébe.<br />
NAGY Nándor<br />
mint 15 éve így áll, üresen, szinte teljesen<br />
kész állapotban. Nem is sejtem, hogy a<br />
városatyák tudnak-e nyugodtan (nyugodt<br />
lelkiismerettel) aludni, hogy majdnem<br />
két évtized alatt nem tudtak intézkedni.<br />
Állítólag nem tudni, kinek a tulajdona a<br />
Munkásegyetem. Esetleg csak azt sejtheti<br />
valaki, hogy kié lesz? Mert az biztos, hogy<br />
előbb-utóbb valaki megveszi.<br />
Mégpedig olcsón, akciós<br />
áron.<br />
A másik épület is több<br />
mint egy évtizede áll így,<br />
romosan. Az utcai virágárus<br />
nénikékkel a karhatalom<br />
gyorsan leszámol, ezen épület<br />
tulajdonosával azonban<br />
nem tud vagy nem mer mit<br />
kezdeni. A rossz nyelvek<br />
szerint takarékossági céllal<br />
hagyják, hogy az épület magától<br />
összedőljön, és nem<br />
kell a bontásért fizetni. A<br />
fémcsöves építőállványok<br />
napi bérlete állítólag több<br />
ezer dinár. Akkor mennyi ez<br />
tíz év alatt? A hulladékgyűjtők<br />
mindenesetre elkezdték<br />
gyűjteni a fémcsöveket.<br />
És ami még nem mellékes:<br />
ez a két, immár legendás<br />
épület egymás szomszédságában<br />
van Újvidék központjában, alig 100<br />
méterre a tartományi kormány épületétől<br />
(báni palota) és a tartományi képviselőháztól.<br />
A városi tanács épületétől csak két<br />
ház választja el.<br />
Valóban pénzmosásról lenne szó? Vagy<br />
inkább a szennyes kiteregetéséről?<br />
N.N.<br />
<strong>2018.</strong> <strong>november</strong> <strong>29.</strong> 27
Change language