Jászi Oszkár válogatott levelei

Nem gondolod-e, hogy Kosutánynak írhatnék egy levelet. Felemlíteném
az ellenem irányuló politikai vádakat, s felhasználnám
az alkalmat, hogy szereplésemet igen határozott formában megvilágítsam,
kifejtve, hogy akciómmal csak károkat okozhatok magamnak.
Talán egy ilyen nyílt és erőteljes nyilatkozat a becsületes lelkekre
hatásos volna. Mit gondolsz? A külön lenyomatok elkészültek
és holnap expediálom őket.
Szombaton Szombathelyre utazom. Az ottani munkások kértek
meg egy előadásra.
Általában nincs más kultúrtalaj Magyarországon, mint a munkások.
Én is sokkal inkább recipiálok, mintsem alkotok. Az agrárpolitika
kezd előttem derengeni az ő óriási problémáival. Különben
is rendkívül erősödik érzékem a tényekkel és a pozitívumokkal
szemben.
Attól tartok, hogy az Alkotmány-Concha-Simon-Bokor-Tóth
Béla-féle támadások a TTT ellen tervszerűek, és azt célozzák, hogy
Andrássyt kiugrasszák. Ezt szeretném megelőzni, mihamarább évi
közgyűlést tartani, elnökké Piklert és alelnökké Tégedet megválasztatni.
Legyünk már végre egyszer homogének és bátrak.
Wildner, Gratz és Ervin is helyeslik ezt a tervet.
Mit gondolsz?
Hellert leveled meghatotta. Örvendek, hogy oly szíves voltál
hozzá, mert derék fiú és igen egyedül áll Hunniában.
Oh a tudomány! Félek, hogy örökké elszakadok tőle s talán a
nélkül, hogy a másik téren kellő eredményeket érhetnék el. Oly
lobogással izzanak bennem a politikai energiák, hogy talán felégetnek
egy napon.
Örvendek, hogy a nacionalizmus egyik tűzfészkében oly erősnek
érzed magadat. De hogy a veszély mily nagy, mutatja, hogy Imre
úgy beszél, mint egy Bartha vezércikk, s minden látóképességét elvesztette
Az új kiadó dolga remélem nemsokára óhajtásunk szerint fog
eldőlni. Akkor e vállalatról is beszélhetünk majd. Batthyány-val
most élénk összeköttetést folytatunk, s remélem, hogy sikerülni
fog értékesíteni azt a nagy történelmi erőt, melyet ez a nemesszívű
129