Jászi Oszkár válogatott levelei

az első félévben egy kétórás előadást tartana Táncsics Mihályról,
és a második félévben más alkalmas cím alatt folytatná előadásait.
E megoldáshoz az igazgatóság nevében szíves hozzájárulását
kéri tisztelő híve Jászi Oszkár
77.
Lukács Györgyhöz
Budapest, 1909. VIII. 26.
Kedves Gyurka, tót nemzetiségi kóborlásomból visszatérve, csak
most válaszolhatok kedves soraidra.
Őszintén sajnálom, hogy cikked lerövidítésére vonatkozó óhajom
miatt megnehezteltél, sőt amögött rejtett indokokat keressz.
Hát, kedves barátom, nincsen senki, akire mi a te irodalmi teredet
átruházni akarnók, mert nincs senki, aki a magyar esztétikában
azokat a szempontokat képviselné, melyek a mi irányunkhoz
közelebb állnának. Ilyen körülmények között a Te közreműködésed
számunkra különösen becses, de az volna akkor is, ha ez az
általunk várt esztétikus jelentkeznék is, mert nekünk rokonszenves
minden jóhiszemű és alapos tudáson nyugvó különvélemény is,
mint aminő a Tiéd.
Ennélfogva kérésemnek semmiféle rejtett oldala nem volt. Egyszerűen
a szerkesztő feljajdulása volt, akinek nincs 1,5-2 ív tere
irodalmi csemegék számára akkor, amikor a szociológiai és szociálpolitikai
napi kenyér ügye is oly rosszul áll. Ami a Hatvány
általad említett cikkét illeti: az analógia nem helyes. Először, mert
az a cikk mindössze 10 oldal volt; másodszor akkor nem küzdöttem
oly rengeteg túlszedéssel. (Különben akkor is megmosták érte
a fejemet, hogy nekünk nem szabad ennyire esztétizálnunk.)
így állván a helyzet, újra kérlek, hogy segíts valamikép a dolgon.
Talán kettéválaszthatnád a cikket: így könnyebb volna elhelyezni.
Természetesen a 6-8 oldalt nem értettem abszolút értelemben.
Ha 10-12 lesz belőle, ez sem szerencsétlenség.
Bármiként dönts is, arról meg lehetsz győződve - és el is vá-
174