„Szépnek teremtette…”

18
írófejedelem egyetemes jelentőségét. S bár barátságuk még tíz évig sem tartott az mégis
hosszú időre maghatározta az orosz irodalom és filozófia viszonyát. 29
Gondolkodásának korszakai
Szolovjov bölcselete három relatív jól elkülöníthető korszakra osztható fel,
amelyben szinte majdnem minden elemző megegyezik, még ha a megnevezésekben és a
korszakok határainak megállapításában mutatkoznak is kisebb eltérések. 30
A gondolati korszakokra a továbbiakban a Sztremuhov által használt, s meglátásom
szerint a legeredetibb jelzők szerint fogok hivatkozni. 31
Szolovjov gondolkodásának kezdeti szakaszát teozófikus korszakának nevezhetjük.
Ebben az időben alakul ki benne sajátos filozófiai látásmódja, credója, amelyet még a
nyugati gondolkodás elvont elveinek erőteljes kritikája jellemez, a szlavofil hagyomány
ihlet. Ebből a korszakából származó legjelentősebb művei: A nyugati gondolkodás
kritikája; Az elvont elvek kritikája; Szofia és az Előadások az istenemberségről.
Második korszaka, amely teokratikusként aposztrofálható a nyolcvanas évek
elejétől 1890-ig terjed. E pragmatikus korszakában a keresztény tanítás az életbe történő
átültetésével foglalkozik. Az egyházak egységének, mint Krisztus kifejezett kívánságának
szegődik szolgálatába. Mivel megalkuvást nem tűrően veszi észre, és nevezi meg az orosz
ortodox egyház tökéletlenségét, s mivel a távolból a katolikus hiányosságok nem látszanak
számára ugyanolyan tisztasággal, ezért kénytelen vállalni a magányt, az elutasítást és a
megvetést. Ekkor születnek: Az élet lelki alapjai; A teokrácia története és jövője; A nemzeti
kérdés Oroszországban.
Életének utolsó évtizedét szokás teurgikus alkotói korszaknak nevezni. Szolovjov
érdeklődése ekkor ismét elméletibb, általánosabb egyben költőibb témák felé fordul. A
gyakorlati egyházpolitikai problémáktól, belátva azok megoldásának rövid időn belüli
lehetetlenségét, ismét a klasszikusabb filozófiai kérdések felé fordul. Ekkor írja meg
következő fontos műveit: A szeretet értelme, A jó igazolása, Teoretikus filozófia, Platón
életének drámája, Szépség a természetben
29 KOSTALEWSKY, M., Dostoevsky and Soloviev. 80.
30 A különböző életrajzírók és kutatók korszak-meghatározásáról és ezek elnevezéseiről kiváló összefoglalás
olvasható az eddig egyetlen Szolovjovval átfogóan foglalkozó magyar nyelvű műben in FARKAS, Z., A
mindenegység vándora – Vlagyimir Szolovjov, Dissertatio, Szeged 2006, 22-25.
31 STREMOUKHOFF, D.: Vladimir Soloviev et son oeuvre messianique, Les Belles Lettres Édition, Paris 1935,
8.