„Szépnek teremtette…”

idea. 88 A világ szép jelenségei viszont egyáltalán nem felelnek meg a tökéletes szépség
36
Illetve az absztrakt monizmust is hazugnak kell tartanunk, amely mindenféle individuális
létformát tagad a feltétlen egység elvére való hivatkozással.
Végezetül ugyanezen igazság logikája szerint határozható meg a művészetben az
esztétikai csúfság: mindaz, ahol egy részaspektus mértéktelenül burjánzik, ahol hiányzik az
egység és teljesség, illetve a szabad sokszínűség elvész. 86
Maga Szolovjov is tisztában van argumentációjának csapongó mivoltával.
Esztétikai értekezésen belül hosszabb-rövidebb időre hajlamos ontológiai kérdésekkel
foglalkozni, de láthatóan nem zavarja, ha a gondolatmenettől eltérve néhány rövid etikai
utalást „kell” tennie. Összefoglalva a Szolovjov által a szépség feltételének tartott méltó,
vagy ideális lét jellemzőit elmondható, hogy sem az alkotó tevékenységre képtelen, túl
absztrakt szellem, sem a „lelketlen” átszellemülésre képtelen anyag nem felel meg a méltó
létezés kritériumának, így önmagában nem lehet szép. A méltó lét az egész és a részek
számára is ugyanúgy biztosítja a játékteret, nem a sajátságoktól, hanem a kizárólagosságtól
mentes. Az általános szolidaritás, vagy pozitív mindenegység legteljesebben érzékelhető
megvalósulása, azaz a teljes szépség, nem csak az idea az anyag általi visszatükröződése,
hanem az abban való tényleges jelenléte. 87
Ahhoz tehát, hogy valami teljesen szép legyen három feltételnek kell teljesülnie:
- A szellemi lényeg közvetlen materializációja, vagy testet öltése.
- Az anyagi jelenség teljes átszellemítése.
- Szellemi tartalom és érzéki kifejeződés direkt és elválaszthatatlan egyesülése.
Ezen feltételek teljesülése mellett, az alkotó elemek olyan kvalitatív változása
történik, amely azokat műalkotássá teszi. A természeti lét a műremekben lépi át a
transzcendencia határát, ami után az alkotás is örökké és halhatatlanná válik, mint maga az
követelményeinek. Azokat a feladatokat, amelyek a természet eszközeivel nem
teljesíthetők, az emberi cselekvésnek kell végrehajtani.
86 SOLOWJEW, W., Der allgemeine Sinn der Kunst, 177. kk.
87 SOLOWJEW, W., Der allgemeine Sinn der Kunst. 179. A szellemi lényeg közvetlen materializációja, vagy
testet öltése
88 , Uo 179. Ilyenek az olyannyira tökéletes művészeti alkotások, amelyek szinte önálló kategóriát képeznek.
Viszonyítási pontokként szolgálnak a későbbi művészeti tevékenység számára (Pl. szakrális építészetben –
salamoni templom; szobrászatban – Michelangelo Dávidja; portréfestészetben – Mona Lisa; zenében –
Beethoven szimfóniái stb)