Csányi Vilmos • Az emberi viselkedés - Polc.hu

A majmok legtöbb faja magasan fejlett szociális viselkedésformákat mutat, amelyek szorosan
összefüggenek az adott faj életmódjával, vagyis azzal, ahogyan az egyed mindennapi
táplálékát megszerzi, szaporodik, kölykeit neveli. Röviden bemutatom, hogy a különbözô
fajoknál milyen formái vannak a környezet és a csoportszerkezet összefüggéseinek,
mert az ezekbôl levonható tanulságokat hasznosíthatjuk a legjobban az emberrel kapcsolatos
vizsgálatokban is.
Csoportszerkezet
A csoportszerkezet kialakulása szempontjából döntô jelentôségû, hogy egy egyed vagy
a nôstény esetében a kölyköt is beleszámítva, egy páros, hogyan juthat hozzá a napi táplálékszükségletéhez.
A nôstények közti viszonyt döntôen az határozza meg, hogy egyedül
kutatnak-e táplálék után vagy közösen. Az egyedül történô táplálékszerzés csökkenti a felesleges
vetélkedéseket, de biztonsági problémákat okoz: a ragadozókat valahogyan el kell
kerülni. A csoportos gyûjtögetés biztonságossá teszi ugyan az egyed életét, de ilyen esetben
megnô a csoporton belüli versengés a közös erôforrásokért, és kialakulnak a csoportviselkedést,
a versengést szabályozó viselkedési mechanizmusok. A másik szempont a hímeké;
amelyeknek a táplálékon kívül nôstényekhez is kell jutniuk, amit jelentôsen befolyásol
az elôbbi viszony, tehát az, hogy a nôstények kölykeikkel egyedül, vagy pedig kisebb-nagyobb
csoportokban közösen keresik-e táplálékukat. A hímek problémája nemcsak a nôstények
megtalálása, hanem azok megvédelmezése is a vetélytársakkal szemben, vagyis a
hímek versengése nem pusztán a táplálékért, hanem a nôstényekért is folyik, ami gyakran
a közös hozzáférés szociális szabályozásában oldódik meg. Mindegyik problémára több
kielégítô megoldás alakult ki az evolúció során.
Az óvilági majmok, a karcsúmajmok, cerkófok, kutyafejû majmok, mangábék, makákók,
páviánok képlékeny, összetett csoportszerkezettel rendelkeznek, amelyet fajonként
változóan a hím-hím, vagy a nôstény-nôstény kapcsolatok dominálnak. Sok átmeneti forma
létezik, csak néhány jellemzô példát említek.
A makákóknál a csoportstruktúra meghatározója a rokon nôstények közötti „koalíció”.
Koalíciónak olyan nôstény alcsoportokat nevezünk, amelyek együtt járnak a táplálékszerzés
során. A koalíción belül a versengés mérsékeltebb és közös ellenséggel szemben együtt
lépnek fel. A rokonsági kapcsolatok közül az anya-leány kapcsolat a legfontosabb, a rangsor
a születés sorrendjében alakul ki, leginkább az idôsebb nôstény a domináns. A hímek csatlakoznak
a koalíciókhoz, kialakítják saját rangsorukat, de a csoport szerkezetét döntôen a
nôstények közötti rokoni és játszótársi viszonyok határozzák meg. Sôt, a nôstények befolyása
a hím kölykökre is kiterjed, mert az anyák hím kölykeik játékaiba védelmezôen beavatkoznak,
és ezért a hímek rangsora az anyák dominanciarendjét is tükrözi valamennyire.
13