Csányi Vilmos • Az emberi viselkedés - Polc.hu
Csányi Vilmos • Az emberi viselkedés - Polc.hu
Csányi Vilmos • Az emberi viselkedés - Polc.hu
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
A felnôtt nôstények a megtermékenyíthetôségi idôn kívül is hajlandóak párosodni (gyakorlatilag<br />
az életidejük 70%-ában), de ilyenkor a hímeknek sokszor kérlelni kell ôket és<br />
„ajándékot”, rendszerint táplálékot kell felajánlaniok.<br />
A bonobóknál különül el elôször a szexualitás örömszerzô, stresszoldó funkciója az<br />
utódok létrehozásának funkciójától.<br />
Csimpánzkultúrák<br />
A fôemlôsök etológiai vizsgálatai néhány évtizede egy teljesen új irányzattal, a különbözô<br />
fôemlôs-, legtöbbször csimpánzcsoportokban megfigyelhetô, eleinte protokultúrának vagy<br />
prekultúrának nevezett <strong>viselkedés</strong>i-komplex felderítésével bôvült. Újabban már a nevezéktan<br />
is megváltozott és kultúrákról, kulturális tradíciókról, kultúrák átadásáról írnak a szaksajtóban.<br />
<strong>Az</strong>zal kezdôdött, hogy Jane Goodall közölte néhány megfigyelését a csimpánzok<br />
eszközhasználatáról, és egy addig ismeretlen jelenségrôl, a csimpánzok vadászó<br />
<strong>viselkedés</strong>érôl. Sokáig csak kuriózumként fogadták ezeket a közleményeket, majd mások<br />
is megerôsítették a megfigyeléseket, és lassan elkezdôdött a rendszeres kutatás, amelynek<br />
ma már közel ötven megfigyelôhelye van Afrikában.<br />
Mirôl is van szó? Amióta csak az emberek tudományosan foglalkoznak az állatokkal,<br />
mindig igyekeztek olyan kritériumokat találni, elsôsorban ideológiai okok miatt, amelyek<br />
alapján az állatok és az ember világa egyértelmûen megkülönböztethetô. Sokáig gondolták,<br />
hogy az embernek lelke van, az állatoknak nincsen, az ember gondolkodik, az állat<br />
nem és hasonlók. Darwin óta kialakultak olyan irányzatok, amelyek a kérdést tudományos<br />
problémának tekintik és az osztályozási módszereket természettudományos alapokra igyekeznek<br />
helyezni. A darwini evolúciós elmélet is egyfajta megoldást kínált erre, azt állítván,<br />
hogy az ember, biológiai szempontból csupán az egyik állatfaj a sok közül, bármilyen, általunk<br />
különlegesnek vélt tulajdonságai is vannak.<br />
A kérdés tisztázatlanságához hozzájárul az is, hogy az embertudományok kategóriái,<br />
definíciói meglehetôsen elnagyoltak és nemigen veszik figyelembe a természettudomány<br />
eredményeit. Mindenesetre már többször kiderült, hogy a természettudományok beavatkozása<br />
az ember és az <strong>emberi</strong> tulajdonságok meghatározásának területére igen konstruktív<br />
lehet. Amikor jelbeszédre kezdtek tanítani csimpánzokat, amire késôbb még visszatérek,<br />
hamar rájöttek, hogy a nyelvészek meghatározásai elnagyoltak, pontatlanok, mert<br />
néhány egyszerû jel értelemszerû használatának megtanítása után a csimpánzokkal foglalkozó<br />
kutatók azt hitték, hogy állataik megfelelnek a nyelvhasználati képesség kritériumainak.<br />
Persze nem így volt, a nyelvészek gyorsan korrigáltak, újabb kritériumokat határoztak<br />
meg, és valóságos versenyfutás kezdôdött az egyre pontosabb, szakszerûbb és egyre<br />
szûkebb nyelvhasználati definíciók megalkotása meg a csimpánzokat jelhasználatra tanító<br />
19
Change language