Csányi Vilmos • Az emberi viselkedés - Polc.hu
Csányi Vilmos • Az emberi viselkedés - Polc.hu
Csányi Vilmos • Az emberi viselkedés - Polc.hu
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
sával kapcsolatos. A hímek viszont gyakran láthatóak hármas-négyes csoportokban és ezek<br />
a szövetségek elég stabilak. A terület határait is a hím csoportok járják be, és szükség esetén<br />
védelmezik a szomszédos csimpánz csoport hímjeitôl. Ha a szomszédhoz tartozó nôstényekkel<br />
találkoznak, azokat beterelik a saját területükre, és addig kísérik ôket, amíg a saját<br />
nôstényeik ellenségeskedése az idegenekkel szemben megszûnik, ez többnyire néhány<br />
nap alatt bekövetkezik. Ha a szomszéd csoport hímjeivel találkoznak, vad agresszióval támadnak<br />
egymásra. Magányos hímeket vagy kisebb csoportokat meg is ölnek. Nagyobb<br />
csoportok elôl igyekeznek kitérni. Jellemzô az is ezekre az összeütközésekre, hogy a támadások<br />
során nem a jellegzetes csimpánz-agresszió <strong>viselkedés</strong>i mintái jelennek meg, hanem<br />
a prédaölésé. Mintha a csimpánzok az idegen csoport tagjait nem fajtársnak, hanem vadászni,<br />
ölni való zsákmánynak tekintenék. Sokszor megfigyelték, hogy az összeütközések során<br />
az elfogott hímeket a legkülönbözôbb módon kínozzák is. Jane Goodall azt is leírta, hogy<br />
egy nagyobb csapat jól megfigyelhetôen rendszeresen és szándékosan igyekezett a szomszédságában<br />
élô gyengébb csapat tagjait kiirtani. Amikor ez sikerült, a területet elfoglalták.<br />
Ezzel a <strong>viselkedés</strong>sel ellentétben a hímek vetélkedése a csoporton belül nem nagyon<br />
erôs. A megtermékenyíthetô állapotba kerülô nôstényekkel (amit a nôstény fenekén lévô<br />
csupasz bôr piros elszínezôdése és duzzanata jelez), többen is párosodnak, a rangsor szerinti<br />
sorrendben. A különbözô hímekkel közvetlenül egymás után történt párosodásnál<br />
az apaság valószínûségét a nagyobb mennyiségû befogadott sperma növeli, ez a „spermakompetíció”<br />
jelensége. A több spermát termelô hímek nagyobb valószínûséggel lesznek<br />
apák. <strong>Az</strong> etológusok szerint ez a más állatoknál is elôforduló különös versengés „váltotta<br />
ki” a fizikai agressziót, és ez teszi lehetôvé, hogy egy nagyobb létszámú csapat viszonylag<br />
békésen megtartson egy területet. Ha agresszívebbek lennének, szét kellene szóródniuk,<br />
nem tudnák a területüket közösen megvédeni. Ez persze nem azt jelenti, hogy egyáltalán<br />
nincsen agresszió a csoporton belül –, sôt az gyakorta elôfordul, hímek, nôstények között<br />
egyaránt. A hímek, kivált a magasabb rangúak, szabályos dührohamokat kapnak idônként,<br />
amikor mindenkibe belekötnek, erejüket fitogtatják, össze is csapnak, és éppen az ilyen<br />
csetepaték segítségével alakul ki a hímek rangsora. A magasabb rangú hímek viszont ritkán<br />
tûrik az alacsonyabb rangúak egymással történô verekedését, közbeavatkoznak, csendesítenek,<br />
valójában a saját rangsorbéli pozíciójukat erôsítik.<br />
A csimpánzoknál és közeli rokonaiknál, a bonobóknál bukkan fel elôször az ún. békítô<br />
<strong>viselkedés</strong>. Ez abban nyilvánul meg, hogy a domináns egyed az agresszív aktus után igyekszik<br />
megnyugtatni a megvert alárendeltet és a többieket is. Simogatja, kurkássza ôket. A hímek<br />
verekedése igen vad; hirtelen dühödnek fel és tombolnak. Ez az egész csoportot felizgatja,<br />
mindenki sivalkodik vagy ordít, a kölykök az anyjukba kapaszkodnak. Amikor az agresszió<br />
abbamarad, a domináns hím békítô <strong>viselkedés</strong>e a csoport megnyugtatását szolgálja.<br />
Michael Chance primatológus szerint a majomfajok alapvetô csoportszerkezete agonisztikus.<br />
Mindenki mindenkitôl fél, a hierarchia magasabb polcain elhelyezkedôk idônként<br />
17
Change language