Csányi Vilmos • Az emberi viselkedés - Polc.hu
Csányi Vilmos • Az emberi viselkedés - Polc.hu
Csányi Vilmos • Az emberi viselkedés - Polc.hu
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
állatoknak, esetleg a csimpánzoknak vagy az emberhez vezetô fejlôdési ág kihalt képviselôinek<br />
is jut valamilyen hely és fokozat, akkor jobb a biológus meghatározása.<br />
McGrew a kroeberi meghatározás átalakításával nyolc feltételt határozott meg, amelynek<br />
alapján a kulturális tevékenységek más fajok esetében felismerhetôek. Ezek a következôk:<br />
innováció, vagyis valamilyen új <strong>viselkedés</strong>i mintázat feltalálása vagy módosítása;<br />
disszemináció, a mintázat más innovátortól legyen elsajátítható; standardizáció, a mintázat a<br />
csoportban minden egyednél nagyjából azonos módon nyilvánuljon meg; kitartás, azaz a<br />
mintázat a demonstrátor jelenléte nélkül is fennmaradjon; diffúzió, a mintázat csoportok<br />
között terjedjen; tradíció, a mintázat jelenjen meg az innovátor utáni generációkban is; ne<br />
életfenntartó legyen a mintázat, azaz ne csak élelemszerzés céljaira szolgáljon, végül, természetes<br />
legyen, azaz <strong>emberi</strong> beavatkozás nélkül is megjelenjen. <strong>Az</strong> elsô hat követelményt a<br />
japán makákók egyes laboratóriumi <strong>viselkedés</strong>formái is kielégítik, azonban a <strong>hu</strong>mán beavatkozás<br />
nyilvánvaló. A csimpánzokat illetôen McGrew véleménye szerint egyetlen ismert <strong>viselkedés</strong>i<br />
mintázat sem felel meg mind a nyolc kritériumnak, ezért ha ezeket szigorúan<br />
vesszük, akkor a csimpánzok a kultúra hordozói közül kizárhatóak. Enyhébb megítélés<br />
alapján protokultúráról beszélhetünk<br />
A probléma megint az, hogy a kutatók valamilyen elôre meghatározott cél érdekében<br />
addig igazgatják a követelményeket, amíg a kívánt végeredmény ki nem alakul. <strong>Az</strong> én saját<br />
véleményem szerint a legszembeszökôbb hiba az, hogy a kultúra egészét azonosítják egyes<br />
<strong>viselkedés</strong>mintázatokkal, amelyek csak mint komponensek jöhetnének számításba. Szerintem<br />
a kultúra evolúciós rendszer, amelyben az egyes <strong>viselkedés</strong>i mintázatok, tárgyak, hordozók<br />
között replikatív (másoló) organizáció (az a funkcionális elrendezôdés, amely egy rendszer<br />
komponenseinek kölcsönhatásai révén megvalósítja a teljes rendszer idôbeli vagy<br />
térbeli replikációját) teremt kapcsolatot és adja a kultúra minôségét, nem pedig az, hogy<br />
a kultúra egyes mintázatai, komponensei milyen kritériumoknak felelnek meg. Ha valamilyen<br />
<strong>viselkedés</strong>i mintázatot vesszük, mint a kultúra egy lehetséges elemi egységét, elôfordulhat,<br />
hogy bár ez az elem megjelenik, de semmiféle funkciója nincsen. Ilyen például a<br />
japán makákók kôdobáló <strong>viselkedés</strong>e. Fejlettebb eset az, ha a <strong>viselkedés</strong>i mintázatnak van<br />
valamiféle funkciója az állat adaptációs rendszerében, például a táplálékát szerzi meg vele.<br />
Ez a <strong>viselkedés</strong>forma még mindig lehet egy elszigetelt komponens. Végül a harmadik<br />
fokozatban az adott <strong>viselkedés</strong>i mintázat beilleszkedik a kultúrát hordozó csoport <strong>viselkedés</strong>ének<br />
replikációs organizációjába, a kultúrába, mint mûködô rendszerbe, és maga is<br />
replikálódik. A csimpánzok vadászata talán megfelel ennek a fokozatnak.<br />
Nagyon vitathatóak azok a meggondolások, amelyek a kulturális <strong>viselkedés</strong>formák replikációjával<br />
kapcsolatosak. <strong>Az</strong>, hogy ki találta fel, kinek a jelenlétében jelenik meg, átadódik-e<br />
más csoportoknak, szerintem nem lényegi jellegzetességek. A replikációban,<br />
másolásban is különbözô szervezettségi szintek mutathatóak ki. A csimpánzok diótörése<br />
csak az anya-kölyök kapcsolatban replikálódik, vagyis a tradíció ebben az esetben egyenes<br />
28
Change language