Csányi Vilmos • Az emberi viselkedés - Polc.hu
Csányi Vilmos • Az emberi viselkedés - Polc.hu
Csányi Vilmos • Az emberi viselkedés - Polc.hu
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
kálkodó nôstényhez és elszedték tôle a megtört diókat. A Bosch házaspár megfigyelései<br />
szerint a diótörés technikáját a csimpánzok csak az anyjuktól képesek eltanulni 4–5 év<br />
alatt. Boschék szerint megfigyelhetô az is, hogy az anya aktívan segíti a kölyök tanulását.<br />
Amíg a kölyök kicsi, csak figyeli a munkát, és természetesen elszedi anyjától a megtört dió<br />
egy részét. Késôbb már maga is próbálkozik a kalapáccsal, de a dió igen kemény és csak<br />
nagyon célszerû, erôs csapásokkal lehet feltörni. <strong>Az</strong> anya ilyenkor már gyakran hagy néhány<br />
feltöretlen szemet az üllô mellett, amíg újabb adagért megy, a kicsi pedig maga próbálkozik.<br />
Eleinte teljesen hiába. A kölykök nagyon dühösek a sikertelenség miatt, különösen<br />
a hímek. Szabályos dührohamot kapnak, ha nem sikerül az akció. Ilyenkor az anya<br />
megfogja a kezüket, vezeti a mûvelet közben, saját maga lassabban csinálja, hogy jól megfigyelhetô<br />
legyen. Ennek ellenére sok évig tart, amíg egy kezdô fiatal a technikát használható<br />
mértékre fejleszti. <strong>Az</strong> elôbb említett áttelepített nôsténytôl is csak az új helyen született<br />
kölykei tanulták el a technikát jóval késôbb.<br />
Bonobóknál nem figyeltek meg hasonló eszközhasználatot természetes körülmények<br />
között. Egyetlen kivétel van: egy alkalmas ágból „esernyôt” készítenek, és azzal takarják<br />
fejüket, ha zuhog a trópusi esô.<br />
Ugyancsak ritka az eszközhasználat a gorilláknál, az orangutánoknál és a gibbonoknál,<br />
megint csak nem számítván a fogságban tartott állatokat.<br />
Más majmoknál viszont elôfordul. A páviánok gyakran hajigálnak köveket az ôket támadó<br />
ragadozókra. Igen érdekes a japán makákók kôhasználata, ami valószínûleg nem<br />
kapcsolódik valamiféle hasznos funkcióhoz, csak játszanak, görgetik, egymáshoz dörzsölik,<br />
csattogtatják és dobálják a köveket.<br />
<strong>Az</strong> eszközhasználat és -készítés mellett csimpánzoknál megfigyelték az eszközök hordását<br />
is. Ez azért érdekes, mert a megfigyelések alapján feltételezhetô, hogy a csimpánz képes<br />
elgondolni azt, hogy az adott eszközt majd a jövôben is használni fogja. A diótörô kalapácsot,<br />
a termeszhalászó, különösen jól sikerült botot az állat magával viszi a következô<br />
üllôhöz, illetve termeszvárhoz. Egy csimpánz nôstény egyszer két napig cipelt magával egy<br />
szerszámként használható száraz csontot, eközben hat kilométert tett meg.<br />
Feltûnôen hiányzik az edények használata, noha állatkertben a csimpánzok könnyen<br />
felismerik és használják a víz vagy tárgyak szállítására alkalmas edényeket. Ilyen alkalmatosságokat<br />
a természetben is találhatnak, mégsem élnek a lehetôséggel.<br />
A kutatók nagyon fontosnak tartják, hogy világosan megkülönböztessék az eszközhasználatnak<br />
a természetes körülmények között elôforduló eseteit azoktól, amelyek valamiképpen<br />
<strong>emberi</strong> beavatkozás hatására alakultak ki. Így például több megfigyelôhelyen<br />
adnak a csimpánzoknak kiegészítô táplálékot és figyelik, hogy milyen módon reagálnak<br />
erre az új erôforrásra. <strong>Az</strong> itt megfigyelt bármiféle, a megszokottól elütô <strong>viselkedés</strong>t óvatosan<br />
értékelik, hiszen jól ismert, hogy fogságban nemcsak a csimpánzok, de a gorillák is jól<br />
megtanulják a legkülönbözôbb eszközök célszerû használatát. <strong>Az</strong> orangutánok pedig egye-<br />
23
Change language