Letöltés egy fájlban [36.8 MB - PDF] - EPA

130 Az >Orthographia Vngarica« és a magyar helyesírás
e-vel a Bécsi és Műnch. kód.-ben is, továbbá Nyr. XVIII.
810, e szerint Komjáthynál e,z = ez. — Ma a szóban rövid
nyílt e van.
fél: acket felnec AT 99, valamell'ic fel AT 99; — hosszú nyílt
e-vel vö. M.Ny. V. 390, NyK. 31 : 106; Nyr. XVIII. 315.
—féle: efféle O. 2, 3 (kétszer), AT 31, 38, 46, 74, 76, 95, 109.
effélét AT 52, ef felénél AT 90, effeléc AT 26, effelec AT 52,
három fele AT 97, ket fele AT 73, 75, nég fele AT 47,
affélére AT 52; — hosszú nyílt ê-vel (szó végén zárt e vö.
MNy. V. 390, NyK. 31: 106, 221) ;
fenék : fenecnec AT 67, fenecre AT 67, 68, 69 ; — hosszá nyílt
e-je valószínű a feneke, feneketlen stb. alapján.
ganaj •. ganenac AT 54 ; nyílt hosszú e-je kétes ;
gém (reiher) : ghem O. 6 ; nyílt hosszú e-vel, ellenben gém : gím
(hirschkuh) zárt e-vel ;
gyengébb : gengebben O. 6, 8 ; — e'-jéről lásd a » Ragozás, képzés«
fejezetet;
hét: het AT 108, üzenhet O. 3 ; minden hétbe (woche) AT 40; —
nyílt hosszú e-vel vö. MNy. V. 390, NyK. 31:97 ;
Illés: UTes O. 23; lat. Elias-hó\; valószínű, hogy nyilt hosszú
e-vel ;
innét: innét AT 9, 12, 30, 41, 69; — e'-jéről vö. Ragozás,
képzés;
ismerni: esmérd AT 13, esmérte AT 18, esméri AT 18, esmeriéc
AT 29; azonban mind az AT-ban, mind pedig az O.-ban
sokkal többször van esmérni vö. O. 2, 3, 6, 7, 16 stb., AT
8, 9, stb. ; — nyílt hosszú e-jéről vö. MNy. V. 391, NyK.
31 : 203;
ismeret : esmeretét AT 3, máskor esmeret, vö. ismerni ;
ismét: esmet AT 3, 6, 21, 22, 24, 74, 80, 95 ; az O.-ban Es meg
(23 1.) ; — e'-jéről vö. még és Ragozás ;
jövendő : iüuendore AT 24 ; máskor mindég iűuend — (AT 69,
76, 80, 87, 0. 23) ; vö. a régi nyelvben ánd ênd Nyh s
111, MNy. V. 395.
kedig : vö. pedig;
fel&emi: fel kel O. 13; valószínű, hogy zárt hosszú e", vö. ffel
kyl, kiles NySz., de kéj: kelj MTSz.;
kérdeni: tanáts kérdeni AT 109, meg kérdette AT 109, kérdi