Letöltés egy fájlban [36.8 MB - PDF] - EPA

140 Az »Orthographia Vngarica« és a magyar helyesírás
vannak, kérdem, hogyan lehet ezt a látszólagos ellenmondást
megmagyarázni. E lap hasábjain mind az itt felvetett kérdésre
nem akarok megfelelni; célom csak az volt, hogy kimutassam,
hogy Dévai műveiben az e az esetek legnagyobb részében a nyilt
hosszú ê hang jele.
A e betütypus vizsgálatából azonban azt is tanultuk, hogy
a jegyet a magyar erazmisták hozták be a magyar irodalomba,
nyomtatványokba. A külföldi erazmisták e jegyet a lat. ae jelzésére
használták ; ez a használat szorosan összefügg az erazmistáknak
azzal a törekvésével, hogy ők a latin nyelvi kiejtést javították.
Magát az e jegyet X—XII. századi emlékekből vették.
Áttérünk már most az »Orthographia Vngarica« egyéb sajátságainak
méltatására.
Az »Orthographa Vngarica«, mint már Révész s utána
valamennyi kutató megjegyezte, czélja nem az volt, hogy az
embereket a magyar szavak helyes írására, hanem az, hogy
a szentírás megértése szempontjából a magyar írásra és olvasásra
tanítsa. Szóval afféle abéczés könyv ez, kiegészítve néhány
legszükségesebb hittani tudnivalóval. Kétségtelen azonban az
is, hogy a magyar helyesírás története szempontjából az Orth.
Vng. az első emlék, a mely a magyar helyesírás néhány szabályát
pontokba foglalja. E pontokba foglalás alkalmával igen
szépen kitűnik, hogy Dévai milyen jól ismerte a korabeli, XV.
XVI. századi magyar kéziratokat. így pl. mikor a cs jegynek
L formájáról szól, 1 vagy a mikor az è jegyről beszél. Az Orth.
Vng. tehát a helyesírás szabályainak első emléke, s mi ép azt
akarjuk megállapítani, hogy a magyar helyesírás történetében mi
ez emléknek az értéke. 2
A magyar helyesírást kettős szempontból kell tárgyalnunk.
Az egyik paleográfiai, illetve grafikai, a másik jelöléstörté-
1 Vö. Tüz. Magy. Nyelvt. 203; így ír a Bécsi-, Müncheni-, Guary-.
Peer-, Vitkovics-, Nádor-, Székely udvarhelyi -cod., 1. Zolnai Nyelveml.
2 A magyar helyesírás történetét csak úgy lehet jól megírni, ha mi a
nyelvtanírókon kívül külön foglalkozunk minden egyes régi emlék, régi író
helyesírásával (fontosak Károlyi Gáspár, Molnár Albert, Veresmarti, Pázmány
Péter stb.) ; a helyesírás szabályainak emlékeire a nyelvtanokon kívül a következők
veendó'k figyelembe: Pesthy Gabriel jegyzete az a-ról Nomencl., Molnár
Albert 1604. évi szótára magy. lat. részének előszava, Galeotto M. jegy-