Letöltés egy fájlban [36.8 MB - PDF] - EPA
Letöltés egy fájlban [36.8 MB - PDF] - EPA
Letöltés egy fájlban [36.8 MB - PDF] - EPA
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Dr. Melich Jánostól 137<br />
hiiwlcoggéc AT 69, hirdettesséc AT 85, hizelkeggéc AT 79, esmertesséc<br />
AT 85, predicâltasséc AT 85 (kétszer), szenteltesséc AT 85'<br />
[kétszer), O. 12, SZENTELTESSÉC AT 85, szenteltesség AT 85,<br />
vralcoggée AT 85, 87 : — <strong>egy</strong>szer vralcoggée AT 70, elégeggéc<br />
AT 45, esmertesséc AT 85, tizteltesséc AT 26, alá vettesséc AT 45;<br />
- vö. NyK. 31 : 220<br />
8. A birtokos személyragozásban az irodalmi é helyén Dévai<br />
műveiben is állandóan é van, pl. beszédéhez O. 1, testében O. 2 V<br />
lelkében O. 2, ereiéi O. 3, eszébe O 6, teremtoiébe O. 12, elméiében<br />
O. 16, elmédből O. 16, udeiénn O. 22 stb. részében AT 5,<br />
Jeepére AT 4, ideién AT 8 stb. stb.<br />
9. A -rá, -tré« ígenévben a magashanguaknál állandóan<br />
-ye'w : hiúén AT 34, 54, 95, 105, esuén AT 78. konorülutn<br />
AT 57, végezuén AT 43, t^w^re AT 105, <strong>egy</strong>szer hiuen AT 110.<br />
* * *<br />
Munkácsi Bernát kimutatta (NyK. 25 : 173), hogy a magyar<br />
tőszótagbeli e'-nek eredeti kétfélesége világosan visszatükröződik<br />
a legközelebbi rokonnyelvekben is, melyek azt tanúsítják, hogy<br />
az e azon esetekben, melyekben történeti fejlődését tisztán láthatjuk,<br />
kezdettől fogva nyílt hang (ä) s hogy hasonlóképpen az e<br />
is zárt, sőt részben valószínűleg a mai foknál is zártabb (azaz í)<br />
volt mindenkor. A mit már most így nagyjában a rokonnyelvek<br />
igazolnak, kérdés, mikép igazolják ezt jövevényszavaink. Latin<br />
jövevényszavainkról már volt szó.<br />
Török eredetű jövevényszavaink közül a magyar nyelvtörténetben<br />
hosszú nyílt e-vel vannak a többi közt a következők:<br />
szék (1. Szavak), szel (ventus, vö. NyK. 31 : 107), térd (NyK.<br />
31 : 108), ellenben zárt hosszú e'-vel hangzottak és hangzanak<br />
érni (Nyr. 31 : 95), kép (: imago, NyK. 31 : 97), késni (NyK.<br />
31 : 98). Ez a kétféle eredet 1 a magyarban kétségtelen, s mégis<br />
mit látunk ? Gombocz Z. rendkívül gondos összeállításában (vö. Honfoglaláskori<br />
török jövevényszavaink Bpest 1908) azt olvassuk, hogy<br />
mind az érni, késni, kép szavak, mind pedig a szék és a szél török<br />
nyelvi megfelelőiben tör. ä, azaz nyílt e hang van. A térd szóban<br />
meg épen tör. i-ből valónak látszik a régi m. e.<br />
1 E török eredetű szavakban a vokális a magyarban nyúlt meg.